[ Musical gyűjtemény ] -> Veled Uram!
   Letölthető file: [ Veled Uram - teljes szövegkönyv ]
Új
#
Szám
#
Megtekintve
-
1.,
  -  Koppány vére
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1212
-
2.,
  -  Látom utad
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1128
-
3.,
  -  Veled Uram!
Nincs feltöltve videó Hanganyag csatolva
1321
-
4.,
  -  Intelmek
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1158
-
5.,
  -  Régóta kereslek
Nincs feltöltve videó Hanganyag csatolva
1312
-
6.,
  -  Követjárás
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1142
-
7.,
  -  Mit vétettem?
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1155
-
8.,
  -  Ígérd meg!
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1073
-
9.,
  -  Régi nóta
Nincs feltöltve videó Hanganyag csatolva
1358
-
10.,
  -  Három herceg
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1223
-
11.,
  -  Miénk az erdő mélye
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1169
-
12.,
  -  Végső próba
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1169
-
13.,
  -  Glória (II. felvonás nyitány)
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1041
-
14.,
  -  Győzelmi tor
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1097
-
15.,
  -  Csillagok közt
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1094
-
16.,
  -  Kell ez a trón
Nincs feltöltve videó Hanganyag csatolva
1213
-
17.,
  -  Hallgass meg!
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1096
-
18.,
  -  Péter vagy Vászoly
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1049
-
19.,
  -  Hol tartunk ma már
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1124
-
20.,
  -  Szégyenfolt
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1110
-
21.,
  -  Aki mer, az nyer
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1139
-
22.,
  -  Megtettem mindent
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1100
-
23.,
  -  Az utolsó út
Nincs feltöltve videó Nincs feltöltve hanganyag
1055
A mű jogait a ZIKKURAT Színpadi Ügynökség képviseli, producere:
Rosta Mária


A szerzők - Szörényi Levente és Bródy János, Szent István megkoronázásának ezredik évfordulójára az uralkodó utolsó éveiről, az utódlását előkészíteni igyekvő öreg király drámájáról írtak történelmi operát Veled, Uram! címmel, melynek ősbemutatójára 2000. augusztus 19-20-án, Esztergomban, a Bazilika előtti Szent István téren került sor a Magyar Millennium országos ünnepségsorozatának kiemelt eseményeként.

Szörényi Levente - zeneszerző
...- Különös misztérium egy élő szerző számára, hogy történelmi helyszínen mutathatja be a legújabb művét, éppen Esztergomban, a Bazilika előtti téren. Valamikor még a hetvenes évek elején megállapodtunk abban a szerzőtáraimmal, hogy magyar történelmi témákat dolgoznánk föl és nem is nagyon volt kérdés, hogy az egyik történet az Atilla és a hunok. A másik történet pedig az ezredforduló környéke, tehát az István fejedelemmé választása, majd megkoronázása, illetve az akörüli konfliktushelyzet. Arra gondoltam a közben eltelt idők, évek alatt, hogy ezt a történetet, illetve ennek a történetnek a folytatásával meg kéne ismertetni a nagyközönséget...

...a Veled, Uram! Nem aktuálpolitikai darab, amit szeretnénk még tíz év múlva is eljátszani és eljátszatni... A magyarság sorskérdése a tét! A szerzőnek különben sem szabad belemagyarázni semmit művébe... Fel kell ráznunk az embereket, hogy nézzenek már körül, mi történik. Mi egy ezer évvel ezelőtti történelmi példát hozunk, és pontosan azért, hogy ne aktualizáljunk, de mindent megteszünk, hogy a darab katartikus élményt okozzon a nézőknek...

Bródy János - szövegíró
...Ez egy történelmi darab, amely elkerülhetetlenül rezonanciát kelt abban a nézőben, aki nem a történelmi időket éli, hanem a mai élet mindennapjait. Történelmet lát, de a jelenkort érzi...

Az István a királyban az volt talán az érdekes, hogy valahogy mindenkinek igaza volt. A Veled, Uram! Szövegeit befejezve azt érzem, hogy ebben a darabban senkinek sincs igaza. Akinek mégis lenne, az meghal az első rész végén. Nagyon nehéz megfogalmazni egy végkicsengést, de talán annyit, hogy a halála előtt álló István királyt igazán megviseli, hogy az egyetlen potenciális utódja, Imre herceg, meghalt...

A mű alaptémája, hogy a keresztény Európához való csatlakozás nem igazán sikerült, nem vált általánosan elfogadottá. Az István halála után trónra kerülő Orseolo Péter - aki ambiciózus fiatalemberből lett nem éppen tiszta eszközökkel uralkodó - rossz király lett, megosztotta az országot, és zűrzavaros idők következtek. Annyiban tehát lehet azonosság akkor és most között, hogy akkor is egy nagyobb rendszerbe való beilleszkedés követelménye feszült a hagyományokat védőkkel szemben. Akkor ez a nagyobb rendszer a keresztény Európa volt. Ma szentként tiszteljük István királyt, aki az országot az európai nemzetek közösségébe vezette. Intelmeiben figyelmezteti Imre fiát, hogy az egynyelvű, egyszokású ország gyenge és erőtlen. Talán még ma sem érti mindenki, hogy ez milyen messzelátó, univerzális gondolat...