Alfred Doolittle: Életfogytiglani házasság vár rám, de máma ahány csapszék van Londonban, mindahányat végiglátogatom, és csapunk egy olyan ramazurit!
Ding-dong az esküvőm lesz reggel,
Ding-dong, ne késsek semmiképp,
Friss dundi mátkám,
Dús ajka vár rám,
Hisz úgyis vár a jó násznép.
Ding-dong a bronzharangok zúgnak,
Friss pár ma kézfogóra lép,
Ám még ma éjjel,
Had nézzek széjjel,
Hisz úgyis vár a jó násznép.
A legénybúcsú oly szép szokás,
Az egész cehhet had fizesse más!
Ding-dong az esküvőm lesz reggel,
Ding-dong a menyegző, de szép!
Ám még ma jányok,
Kis cipp-cuppra várok,
Had pukkadjon jó,
Pukkadjon jó!
Te jó ég, pukkadjon a jó násznép!
Énekkar: Ding-dong az esküvő lesz másnap.
Ding-dong ne késs el semmikképp!
Alfred Doolittle: Fogytán a snapsznak,
Ma postára adnak.
Énekkar: És ünnepel a jó násznép.
Ding-dong az esküvő lesz reggel.
Ding-dong ne késs el semmikképp!
Alfred Doolittle: Rum kell ma itt bent,
És majd becsiccsent,
Ha megszagol a jó násznép.
Így lettem bólé, az angyalát!
Oly görbén néz rám most a holdvilág!
Ding-dong kibérlek én egy rendőrt,
Ding-dong a bárba bár mennék,
Ő visszaszállít,
Sőt paphoz állít,
Hisz vár reám a jó,
(Hisz vár reám a jó!)
Te jó ég, vár reám a jó násznép! |
|
|