Édua: Nem jártam álruhában,
Nem rejtettem erős vágyam,
S égi boldogság, várt reám,
Királyom oldalán.
László: Nélküled senki voltam,
Az erőmet tőled kaptam,
Mikor mellém állsz, kedvesem,
Nem félek már semmitől sem.
Együtt: Szívem, lelkem érted él,
Fénylő csillagok közt, két karoddal átölelsz,
Érzem, mindenem tiéd.
László: Érted messze földre elmennék,
Együtt: S ha egyszer elhagynál, én meg is halnék.
Édua: Érted messze földre elmennék,
Együtt: S ha egyszer elhagynál, én meg is halnék.
|
|
|