22. ZENE – LUISA 2. DALA
LUISA: SOK ÉV ELMÚLT
BENNEM E MINDIG ÉGŐ VÁGYAT
LASSAN MEGÖLTE A BÁNAT
S RÁM BORULT
BÁR TÁVOL ÉL EGY MESSZI FÉNY MÉG
LASSAN ÉG MÉG
DE A KÉK ÉG ELBORULT
ÍGY JÓ, TALÁN ÍGY JÓ
TE MÉSZ EGY ÚTON, ÉN EGY MÁSIK ÚTON
ÉS NEM TÖPRENGSZ A RÉG ELMÚLT CSODÁN
HISZ ÚGYSEM TEHETSZ MÁST, A SORSUNK RÉG MEGÍRT
S A MÚLÓ IDŐ LASSAN MEGÁSTA A SÍRT
SZERELMÜNK TE TETTED HOLTTÁ
NEKEM NEM VAGY MÁR CSAK VOLTÁL
INDULJ EL, INDULNOD KELL
BENNEM MÚLJ EL
MENJ HÁT
EGY ÚT ITT KETTÉ VÁLT
PONT ÚGY, MINT RÉG
CSAK ÚGY, MINT MIELŐTT EGYMÁSBA ÉRT
SZABAD VAGY HÁT
LEHULLT MINDEN LÁNC
MIT RÁD SZABOTT E NYŰG ROMÁNC
FUSS, AMÍG LÁTSZ
NEM KELL, HOGY SAJNÁLJ
NEM KELL SZÁNÓ KÖSZÖNET
MI EGYKOR MINDEN VOLT
AZ MÁRA SEMMI LETT
ELJÖTT A RÉG VÁRT SZABADSÁGOD
VÉGRE VÉGET ÉRT RABSÁGOD.
(Luisa távozik háttal oda ahonnan jött, ugyanoda hátra a semmibe. A két pályaudvari oszlop is elmegy.)
|
|