(Kolumbusz egy fa mögé rejtőzve hallgatja a lányok énekét.)
Jurumbí: Eljött három égi csónak,
leszálltak e földi tájra,
mindegyiknek sok-sok dísze,
mindegyiknek három szárnya.
Mindegyiken harminc isten,
egész világ őket várta,
Hárman: eljöttek a Nap fiai,
leszálltak e földi tájra!
Aj, ajjaj, ajjaj.
Eljöttek a Nap fiai,
ez volt szívünk minden vágya,
áldást hozni madarakra,
áldást hozni fűre, fára.
Maradnak-e nálunk vajon,
elszállnak-e másik tájra?
Hárman: Maradjanak mindörökre,
ez a szívünk minden vágya!
Aj, ajjaj, ajjaj.
Legyenek a kedveseink,
karunk, ölünk őket várja!
Nekik szüljünk fiakat e
fényben fürdő, szép világra!
Eljött három égi csónak,
leszálltak e földi tájra,
Hárman: maradjanak mindörökre,
ez a szívünk minden vágya!
Aj, ajjaj, ajjaj.
(A két barátnő távozik, Jurumbí egyedül marad. Előlép Kolumbusz.) |
|