Bozzi: (nevet) Jönnek már a koldusok...
Ellepik a házat, hiszen itt mindenki ad nekik.
Itt csupa jó ember lakik... Pár cent a koldusoknak,
Azt odaát majd megfizetik egyszer...
Pár cent Szent Antalnak, itt ilyen olcsó a jóság.
A pár centes mennyország.
(énekel)
Oké! Legyen a mennyország a jóké,
Az itt jelenlevő lakóké,
A mindig vidám naplopóké,
Jó, legyen övék.
A pokol pedig? Oké!
Legyen a fajtámból valóké,
Az ilyen kizsákmányolóké,
A törvényre hivatkozóké,
Jó, legyen enyém.
Ha így van a dolog,
Ahogy van,
Legyek csak inkább a pokolban,
Oké, oké, legyen a mennyország a jóké.
(próza)
És most már csak azt kellene tisztáznunk, hogy önök hol képzelik el azt a bizonyos mennyországot?
Kórus: Ott ahol minden csupa kék azúr,
Ott ahol nem csak a pénz az úr.
Bozzi: Oké, legyen a mennyország a jóké,
A bérrel tartozó lakóké,
A tolvaj koldus házalóké,
Jó, legyen övék.
Kórus: Jó, csak a tiéd, és nem a miénk.
Úgy ám!
Bozzi: A pokol pedig? Oké!
Legyen a fajtámból valóké,
Az ilyen kizsákmányolóké,
Az aljas pénzharácsolóké,
Jó, legyen enyém.
Kórus: Jó, csak a tiéd, és nem a miénk.
Bozzi: Ha így van a dolog,
Ahogy van,
Legyek csak inkább a pokolban,
Oké, oké, a túlvilági jobb jövőre fütyülök én,
Ha senki ott nem üdvözülhet csak a szegény,
Akkor választottam, jól van,
Az én helyem ott van a pokolban!
(nevet)
|
|
|