[ Musical gyűjtemény ] -> Valahol Európában ~ II. felvonás - 5. kép: Iskola
| «« Előző szám |   « 26/32 »  | Következő szám »» |

Egyenr.: (Prof.-hoz, szótár a kezében) Szóval, mi ez?

Prof.: Szótár.

Egyenr.: És minek ez neked?

Prof.: Szót érteni, kérem.

Egyenr.: Az ellenséggel?

Tanító: Hagyd a fenébe, fõhadnagy. Mégiscsak kölykök.

Egyenr.: Az írmagját is, a sok tolvajnak!

Csóró: Én nem vagyok tolvaj. Én más vagyok.

Egyenr.: Nézd a kis koszosat! Szóval, más vagy! Helyes. Akkor beszéljünk másképp. Hol a többi?

Csóró: Csak mi vagyunk ketten.

Egyenr.: Hülyének nézel? (Profeszorhoz) Hol dekkol a banda?

Prof.: Milyen dekkol?

Egyenr.: Te se tudod?

Csóró: Õ sem!

Egyenr.: Gondolkodjunk együtt. (Pofon vágja Csórót) Te jössz! Én már gondolkodtam. Üsd meg! Nem hallottad?

Csóró: (Gyenge pofont ad.)

Prof.: Gondolat nem így van. Nem ezt jelent.

Egyenr.: Na majd én átírom a szótáratokat! Az egyik "gondolkodik"! A másik "mûvészlélek"…! Mocskos gazemberek! (Megragadja, viszi õket.) Lógni fogtok! Mindegyik másként, de lógni! (Rájuk zárja az ajtót.) (A szótárat odalöki Tanítónak.) Tessék. Nézd meg!

Tanító: Szép, régi szótár. Három nyelvû.

Egyenr.: Égesd el!

Tanító: Nem fogok több könyvet elégetni

Egyenr.: Mi van? Megint érzékenyre ittad magad? Barom! …Katonaszökevény, aki mindenhez gyáva… Egy szavamba kerül és téged is felkötnek.

Tanító: Ide figyelj, Vince! Neked is tudnod, hogy ennek a háborúnak már…
Egyenr.: Minek van vége?

Tanító: Neked is abba kéne hagyni.
Egyenr.: Hát vedd tudomásul, hogy én nem adom fel! Soha! Megértetted? (Kopognak) Bújj be!

Hosszú: (belép. Karján karszalag, kötélen húz valakit, még nem látszik.) Erõt, egészséget a hõs bajtársaknak!
Egyenr.: Na mi van? Mit akarsz?

Hosszú: Jelentem, elkaptam ezeket. Na, gyerünk befelé! (Behúzza õket) Gyerünk már!


Egyenr.: (Tanítónak) Na látod, amíg ilyenek vannak, az eszme nincs elveszve. (Hosszút kínálja Tanító üvegébõl.) Igyál, testvér, megérdemled. (A gyerekeket meglöki az ajtó felé) Ti pedig ezt! Elõlegbe! (Ficsúrhoz) Ne nézz hátra, te! Oda, befelé! (Hosszúhoz) Kettõ már van az ajtó mögött. Szépen gyûlnek. Mozgás, tetvesek!

Hosszú: ("Megrúgja" Ficsúrt) Nem hallottad? (Egyenruhást meg akarja ütni, amint az az ajtót behúzná, de – mert visszafordul – szalutál neki.)

Egyenr.: Jól van, testvér, jól van! (Indul bezárni az ajtót.)

Hosszú: (Meglöki, maga is utána megy.)( Bent ütések hangzanak, majd nyílik az ajtó s Hosszú után mind kijönnek.)

Szeplõs: Ezzel mi legyen? (Tanítóra mutat)

Hosszú: Zárjátok be ezt is.

Prof.: Ön moman, szilvuplé.

Hosszú: Mit akarsz?

Prof.: (Tanítóhoz) Möszijõ! Permetté vu?

Tanító: (részeg félálomban) Keszkõ vu vulé?

Prof.: Mon vokabülér.

Tanító: Sze votr?

Prof.: Ui.

Tanító: (odaadja a szótárat) Voálá.

Prof.: Merszi boku.

Tanító: Szan fe rien.

Szeplõs: A morva életbe! (És elindulnak.)

Hosszú: Na jól van. Irány, a kastély!

Tanító: Orövoár!

Többen: Orövoár! (Mind el.)

| «« Előző szám |   « 26/32 »  | Következő szám »» |