LUCHENI: Szegény Elisabeth! Ő meg csak küzd a betegséggel!
De hát mit tehetnének érette?
GRÜNNE: Hogy is gyógyulhat meg? KOMORNÁK: Titkolnunk kell! Nem tudhatják! El kell tűnjön! Nem láthatják!
RAUSCHER: Utazzon el, az segíthet! Titkolnunk kell! Nem tudhatják!
SCHWARZENBERG: Madeira jó lenne!
GRÜNNE: Császárunk szerint oly messze ne!
SCHWARZENBERG: Közel maradjon hát?
GRÜNNE: Válasszuk inkább Madeirát!
NÉGYEN: Titkolnunk kell! Nem tudhatják! F. JÓZSEF:Én édes angyalom, remélem, nem szenvedsz nagyon! Titkolnunk kell! Nem tudhatják! Szép nap lesz, hogyha arcod
újra láthatom!
UDVARHÖLGYEK: Nincs sehol se nyugta, hajszolna egyre csak,
le se tetted még magad, és újra csak pakolhatsz!
Hol meredek ösvény, hol meg a tenger vár,
ő meg egyre lohol, mikor senki se bírja már!
NÉGYEN + F. JÓZSEF: UDVARHÖLGYEK: Hisz nyolc órája vágtat - Most hol van ő? völgynek le, hegynek fel, Most mi a terv? régen feltört már a lábunk, Most merre tarthat épp? de egyre csak menni kell!
Korfu, avagy London -
az neki "gancegál", És hogy van hát? elmegy Pestre, Gödöllőre, És kiket lát? de Bécsben meg sem áll! És mikor jön végképp?
LUCHENI: Tükröm, tükröm, te mondd meg,
látszik-e vajon, hogy öreg lett?
Ez jogos kérdés - eltelt tíz év!
Ugye fiatal még? Vagy nem?
Cosa stai combinando?
Egy ősz hajszál! Scocciatura!
F. JÓZSEF: Most, hogy a mama is meghalt, NÉGYEN:Verset körmöl, te úgy hiányzol már! ógörögből Rudolf is elmúlt huszonöt - fordít, koplal, kényes úton jár! és tornázik!
NÉGYEN + F. JÓZSEF:
UDVARHÖLGYEK: Nincs sehol se nyugta, Most hol van ő? hajszolna egyre csak, Most mi a terv? le se tetted még magad, Most merre tarthat épp? és újra csak pakolhatsz!
Hol meredek ösvény,
hol meg a tenger vár, És hogy van hát? ő meg egyre lohol, És kiket lát? mikor senki se bírja már! És mikor jön végképp?
LUCHENI: Tükröm, tükröm, te mondd meg,
félnie kell-e, hogy öreg lett,
hisz úton telt el...