3. jelenet: Idegklinika Bécs közelében
LUCHENI: Che bambino stupido!
Egy császárnétól nem lehet elvárni, hogy holmi gyerekekkel bíbelődjön!
Neki kötelességei vannak -
a szegényekhez és a betegekhez kell mennie!
De legszívesebben a szegény betegekhez megy: a bolondokházába!
IGAZGATÓ: Felség!
LELKÉSZ: Micsoda megtiszteltetés!
ELISABETH: Az ápoltakat szeretném látni!
IGAZGATÓ: Parancsoljon!
WINDISCH: Nézzék, ez a nő bolond,
vagy szörnyen szemtelen -
nem lehet ő Elisabeth,
hisz a császárné én vagyok!
Bolond szegény!
Úgy öltözködik, mint én!
ELISABETH: Eresszék el azonnal! Beszélni szeretnék vele!
ELISABETH: Nézz csak rám! WINDISCH: Nézz csak rám!
Csak ismersz tán! Csak ismersz tán!
A császárné az én vagyok! A császárné az én vagyok!
ELISABETH: Hajolj meg előttem!
WINDISCH: Szemérmetlen szélhámos - ez botrányos!
Térdelj végre le!
Csukják gyorsan tébolydába! Vihetik!
Parancsolom én!
BETEGEK I.: Szemérmetlen szélhámos - ez botrányos!
Tébolydába zárják őt be izibe!
BETEGEK II.: Szélhámos - ez botrányos!
Tébolydába! Tébolydába!
Bolond ez nagyon, vagy úgy tesz,
mintha nem tudná, ki is ő!
BETEGEK: Bolond ez nagyon, vagy úgy tesz,
mintha nem tudná, ki is ő!
|
|
|