Roger: ( döbbenten ) Mi?! Mit mondott?
Carmen: ( hasonlóan ) Fékezze a nyelvét!
Franz: Gott in Himmel!
Leo: Mi a baj? Csak annyit mondtam, sok sikert.
Carmen: ( felsikolt ) Ahhh! Megint kimondta!
Roger: Mr. Bloom, még senki nem mondta magának, hogy…
BEMUTATÓN NEM KÍVÁNUNK SOK SIKERT
MONDD CSAK KI, ÉS ANNYI!
OLYAN NAGYOT BUKSZ, HOGY ÖRÖM LESZ NÉZNI!
( jobbról a darab szereplői és közreműködői érkeznek, a művészbejáró felé igyekezve )
Max: Sok sikert!
Carmen: BEMUTATÓN NEM KÍVÁNUNK SOK SIKERT
MERT NYOMBAN VÉGED VAN!
A KRITIKA LEVÁG BRUTÁLISAN!
Max: Sok sikert!
Roger: MÉG A NAGY COMÉDIE FRANCAISBEN IS
UGYANÍGY FÉLTIK A SIKERT
( néhány „kései kórusgörl” jön )
SOSE MONDJÁK: „BONNE CHANCE”, MES AMIS
EGYETLEN SZÓ, AMIT HALLASZ:
Roger, Carmen, Franz: MERDE!
Max: Sok sikert! Sok sikert!
Kórusgörlök: ( felsikoltanak ) Aah! ( ki )
Franz: BEMUTATÓN VERBOTEN A „SOK SIKERT”
NE HIBÁZZ, JOBBAN JÁRSZ
MERT A DARAB NEM LESZ MÁS,
CSAK EGY NAGY SCHEISS!
Max: Sok sikert!
Carmen: ÉS A MILÁNÓI SCALA SE MÁS,
MINDEN ÚJ PREMIER ÍGY INDUL:
„IN BOCA LUPO” – EZ RÉGI SZOKÁS
ÉS ELRÖPPEN MÉG EGY-KÉT…
Roger, Carmen, Franz: VA FAN CUL!
Leo: Jó. Szóval…
BEMUTATÓN NEM KÍVÁNOK SOK SIKERT
EZ SZABÁLY. ÉRTEM MÁR
DE MI MÁST MONDHATNÉK?
Roger, Carmen, Franz:
KÍVÁNJ „KÉZ- ÉS LÁBTÖRÉST”!
Leo: Lábtörést?
Roger, Carmen, Franz: Lábtörést!
Leo, Roger, Carmen, Franz:
BÁRMIT CSINÁLSZ…
Max: Sok sikert!
Leo, Roger, Carmen, Franz:
EGYRE VIGYÁZZ…
( Max belerúg és összetör egy tükröt, amit egy díszítő visz )
HOGY SOHA, SOHA, SOHA, SOHA, SOHA, SOHA NE KÍVÁNJ…
( Max elkap és meglóbál egy fekete macskát, majd behajítja a művészbejáró nyitott ajtaján , a macska nyivákol )
…A PREMIER ELŐTT!
Ügyelő: Öt perc kezdésig. Öt perc múlva kezdünk.
Franz: Hassenpfeffer! Elkéstem! Rohannom kell!
Mind: ( miközben Franz kirohan ) Kéz- és lábtörést!
( Franz berohan a művészbejárón. Hosszú csörömpölés, közben Franz kiabál és szitkozódik )
Max: ( a bejáratnál ) Franz, mi történt?
Franz: ( bentről ) Kitörtem lábam!
Roger: Uramisten! Le kell mondani az előadást, és mindenkinek vissza kell adni a pénzt!
Max: Pénzt vissza? Soha! Soha! Ki kell találnunk valamit.
Leo: De Franz játssza Hitlert! Nincs, aki beugorjon helyette.
Max: Ez igaz. Mit csináljunk? Kell, hogy legyen megoldás. Gondolkodnom kell… Várjunk! Megvan! Roger, te el tudnád játszani Hitlert! A darab minden sorát tudod. Láttam, hogy a próbákon együtt mondtad a szöveget a színészekkel.
Roger: Tudom. Régi, rossz szokásom. Próbáltam leszokni róla. De hogy én Hitlert? Nem, ezt nem tudom megcsinálni. Nincs hozzá erőm. Nincs hozzá bátorságom. Nem fog menni, nem fog menni, nem fog menni!
( Carmen pofon vágja ) Aú! Ez fájt.
Carmen: Roger, figyelj rám.
( a „Legyen más” zenéje halkan beúszik a következő monológ alatt )
No. 18.a CARMEN LELKESÍTŐ BESZÉDE
Menni fog, te is tudod, hogy menni fog, és én is tudom, hogy menni fog. Egész életedben erre a sanszra vártál. És én nem hagyom, hogy elszalaszd. Bemész a színpadra, mint egy idegbeteg, hajtűdobáló vén travi, és úgy jössz ki onnan, mint egy hatalmas, fényes, majdhogynem-macsó Broadway sztár!!
Roger: Jól van, rendben van! Megcsinálom! Istenemre, megcsinálom! Rohanok sminkelni! ( a művészbejáróhoz rohan, visszakiált Carmennek ) Gyorsan, hozd Franz Hitler-bajuszát, és a kabala szépségtapaszomat!
Carmen: Hozom! ( mindketten el, a művészbejáraton át )
|
|