Simon:	(Suhanchoz) Vigyázz rájuk!
 
 Éva:	Hova megy?
 
 Simon:	A dolgomra.
 
 Éva:	Pálinkát akar, mi?
 
 Simon:	Nem akarok inni. Soha többet ... Nem bízol bennem?
 
 Éva:	Felőlem ihat...
 
 Simon:	Ne félj, sietek vissza.
 
 Éva:	Ne félj. Siet vissza.
 
 		(Írtam, rajzoltam... -folytatás.)
 
 	(Megjönnek Hosszúék, örömrivalgás, Pötyi Prof. nyakába borul.)
 
 Kuksi:	Csóró! Csórókám!
 
 Csóró:	(Meghatottan) Na, mi van kis banga? Csak nem hiányoztam?
 
 Kuksi:	Kuksinak hívnak.
 
 Csóró:	Jól van, Kuksi, jól van.
 
 Hosszú:	Minden rendben, Suhanc?
 
 Mind:	Nem Suhanc! Éva!
 
 Csóró:	Éva?!
 
 Éva:	(Átöleli Hosszút, csókolóznak. Döbbenet.)
 
 Szeplős:	A morva életbe! Nem megmondtam? Ugye, hogy megmondtam?
 
 Éva:	(Hosszúnak.) Az öreg jött rá.
 
 Ficsúr:	Mi? Tényleg csaj vagy?
 
 Suttyó:	(Füllent.) Én már régen tudtam. Csak nem mondtam.
 
 Hosszú:	Az öreg hol van?
 
 Suhanc:	Elment.
 
 Hosszú:	Az istenit!
 
 Ficsúr:	Megdugot és olajra lépett, mi?
 (Hosszú pofán vágja, verekedés némán, majd amikor Éva közéjük áll, elhajítja őt és mondja:) - A zene az kell, hogy ne adjuk fel! Na! Mi van majmok? Most zingöljetek! Holnap úgyis megdöglünk. (Hosszúhoz):  De te most döglesz meg! (Tovább verekednek s közben Hosszú csákánnyal támad, de Éva közéjük áll)
 
 Éva:	(Felsikolt.) Hosszú!!! (Dermedtség. Hosszú leáll.)  Visszajön ... az öreg ... Megigérte.
 
 Ficsúr:	(Mintha misem történt volna) Na, persze. Amit  az ilyen vén szeszkazánok megigérnek egy bigének...!
 
 Hosszú:	 Lenn a faluban tudják, hogy itt vagyunk. És most, hogy az öreg elment... Még azt hiszik, mi nyírtuk ki.
 
 Ficsúr:	Mondtam én, hogy inkább olajra...
 Mind:	Igaz! Úgy van!
 Hosszú:	Nem fogunk örökké menekülni. (Megint helyeselnek.) Felkészülünk az ostromra. .... Mozgás, mintha élnétek!
 
 Szeplős: 	De mit csinálunk, ha mégis fel tudnának jönni?
 
 Hosszú:	Megfésülködünk... aztán meghalunk...
 			(ZENE INDUL) | 
				
		 
 | 
			 
		  
		 |