Simon: (Suhanchoz) Vigyázz rájuk!
Éva: Hova megy?
Simon: A dolgomra.
Éva: Pálinkát akar, mi?
Simon: Nem akarok inni. Soha többet ... Nem bízol bennem?
Éva: Felőlem ihat...
Simon: Ne félj, sietek vissza.
Éva: Ne félj. Siet vissza.
(Írtam, rajzoltam... -folytatás.)
(Megjönnek Hosszúék, örömrivalgás, Pötyi Prof. nyakába borul.)
Kuksi: Csóró! Csórókám!
Csóró: (Meghatottan) Na, mi van kis banga? Csak nem hiányoztam?
Kuksi: Kuksinak hívnak.
Csóró: Jól van, Kuksi, jól van.
Hosszú: Minden rendben, Suhanc?
Mind: Nem Suhanc! Éva!
Csóró: Éva?!
Éva: (Átöleli Hosszút, csókolóznak. Döbbenet.)
Szeplős: A morva életbe! Nem megmondtam? Ugye, hogy megmondtam?
Éva: (Hosszúnak.) Az öreg jött rá.
Ficsúr: Mi? Tényleg csaj vagy?
Suttyó: (Füllent.) Én már régen tudtam. Csak nem mondtam.
Hosszú: Az öreg hol van?
Suhanc: Elment.
Hosszú: Az istenit!
Ficsúr: Megdugot és olajra lépett, mi?
(Hosszú pofán vágja, verekedés némán, majd amikor Éva közéjük áll, elhajítja őt és mondja:) - A zene az kell, hogy ne adjuk fel! Na! Mi van majmok? Most zingöljetek! Holnap úgyis megdöglünk. (Hosszúhoz): De te most döglesz meg! (Tovább verekednek s közben Hosszú csákánnyal támad, de Éva közéjük áll)
Éva: (Felsikolt.) Hosszú!!! (Dermedtség. Hosszú leáll.) Visszajön ... az öreg ... Megigérte.
Ficsúr: (Mintha misem történt volna) Na, persze. Amit az ilyen vén szeszkazánok megigérnek egy bigének...!
Hosszú: Lenn a faluban tudják, hogy itt vagyunk. És most, hogy az öreg elment... Még azt hiszik, mi nyírtuk ki.
Ficsúr: Mondtam én, hogy inkább olajra...
Mind: Igaz! Úgy van!
Hosszú: Nem fogunk örökké menekülni. (Megint helyeselnek.) Felkészülünk az ostromra. .... Mozgás, mintha élnétek!
Szeplős: De mit csinálunk, ha mégis fel tudnának jönni?
Hosszú: Megfésülködünk... aztán meghalunk...
(ZENE INDUL) |
|
|