(Üres tér, középütt zsák)
Suttyó: (jön, körülnéz, észreveszi a zsákot, belenéz, felüvölt) Krumpli! Hé! Hosszú! Erre gyertek! Krumpli!!! Ennivaló!
(Berohannak, de Hosszú füttye megállítja õket)
Hosszú: (körülnéz) Itt valami nem frankó!
Ficsúr: Mi az, hogy nem frankó?
Prof.: Tábornok. Spanyolul.
Suttyó: Nagyon jó kis krumpli. Valaki itt hagyta.
Suhanc: Direkt nekünk, mi?
Hosszú: Na tünés innen! (el)
/Játék, zaj, lövések stb. Egy gyerek összeesik./
Sofõr: Bejött az ötlete a fõhadnagy úrnak.
Egyenr.: Ez se nyafog többet.
Sofõr: Mi legyen vele?
Egyenr.: Zabálják meg a legyek! Elébük kerülünk a dombnál. Hiába futnak.
Utánam, emberek! (Mind el)
Hosszú: (beoson a másik irányból)
Ficsúr: (jön mögötte) Várj! Majd én! Ne menj, Hosszú! Hallod? Még itt lehetnek. Golyót akarsz a valagadba? Neked adom a cipõm, csak ne menj! Hallod? Hosszú!
Hosszú: (Bekúszik a halotthoz, majd a többiek is) Ismerte valaki?
Suttyó: Egy hete jön velünk csak. Idegen.
Hosszú: (megrázza Suttyót) És te? Te nem idegen vagy? Mi? Mondd már! Te nem idegen vagy?
Suhanc: Téged is lelõhettek volna...
Hosszú: Nem engem lõttek le.
Kuksi: (lihegve jön) A domb alá mentek! Arra! Meg arra!
Szeplõs: Most mit csináljunk, Hosszú?
Hosszú: Most mér’ pont én mondjam meg? Ki vagyok én? Senki. Én csak... én csak... el akarok innen menni... Jól van... Fölmegyünk a dombra!
Kuksi: (észreveszi a meglõtt gyereket) Hát ez meg? Mi van ezzel?
Hosszú: Semmi.
Suhanc: Õ már nem fél többet.
Kuksi: De hát mi van vele?
Suhanc: Gyere onnan! Hagyjad!
Hosszú: Van ott fent egy kastély...
Ficsúr: Szarrá van lõve.
Hosszú: Mindegy. Ha lehet lakni benne... ( indulna, vállán a tetemmel)
Szeplõs: Minek cipeled ezt, Hosszú? Ez már nem tud lakni...(Néhányan nevetnek)
Hosszú: (leteszi a halottat) Tudsz imádkozni?
Szeplõs: Hogy mi?
Prof.: (a szótárát lapozva) Imádkozni... ima...
Suhanc: Mi atyánk, ki vagy a mennyekben.... (Zene indul) szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod…
(és mindenki a maga módján imádkozik)
|
|
|