[ Musical gyűjtemény ] -> Valahol Európában ~ I. felvonás - 7. kép: Tér a városban

| «« Előző szám |   « 14/32 »  | Következő szám »» |

Egyenruhás: Mi történik itt, ember? Paraszt: Nem lát a szemétõl? (otthagyja) Egyenr.: Álljon meg! Magát ki kérdezte? Ember: A front megkímélte, most meg, hogy jön, ugye a béke... Egyenr.: Ki mondta? Ember: Hát nem jön? Egyenr.: Amíg nem gyõztünk, nem lehet béke! Asszony 1.: Úgy mondják gyerekek voltak. Egyenr.: Aki ilyen elvetemült gazságra képes, az nem gyerek, hanem gazember. Valaki: Jól mondja! Többen: Úgy van! Tróger: Engem tegnapelõtt az úton kiraboltak. Valaki: Nekem meg leszúrták a hízómat! Egyenr.: Ne féljen, vért pisálnak érte! Másik: De hiszen ez a Vince! Visszagyüttél, Vince? Asszony 2.: Már nem vagy a városban? Egyenr.: Igen. Én vagyok. Két éve elmentem, hogy az ügyet szolgáljam, de most visszajöttem, hogy a falumon segítsek. Hoztam valamit nektek. Sofõr: A fõhadnagy úr ajándékot hozott maguknak. (puskákat osztogat) Tessék. Jut mindenkinek. Tanító: Minek ez? Egyenr.: Megszervezem nektek a polgárõrséget. Itt nem lesz több rablás. Nem lesz több fosztogatás. Tanító: (kezében lapos üveg ital) Puskával éhes kölykök ellen? Egyenr.: Megetetjük õket, hogy örökre jóllakjanak. Tanító: Kenyér kell azoknak, nem golyó! Egyenr.: Nézd csak, a tanító úr! Te nem vagy katona? Tanító: Szabadságoltak. Egyenr.: Szép dolog is az. Szabadság, egyenlõség, testvériség! Én még emlékszem... És tõled mit vittek el? Tanító: (félre:) Mindent, amiben valaha hittem. (Egyenr. felé:) Mit vittek volna? (szívére üt) Nekem mindenem itt van. Egyenr.: És az egyenruhád? (puskát nyom a kezébe) Védekezz, ember! Tanító: De hát gyerekek... Egyenr.: Mit érzékenykedsz? Itt gyújtogatás történt, rablás történt. Gyerek, vagy nem gyerek, teljesen mindegy. Tanító: Idefigyelj Vince! Vannak szempontok... Egyenr.: Szempontok, azt mondod? Nagyon helyes. Vannak szempontok. Csak az a kérdés, hogy mi a sorrend. (Többiekhez:) A legfontosabb "szempont", ahogy a tanító úr olyan okosan mondja, hogy rend legyen! Törvény, amit mindenkinek be kell tartani. Jog és egyenlõség! Ez az én szempontom. Én ezért mentem el innen annak idején, hogy a törvénynek érvényt szerezzek. És ugyanezért jöttem most vissza. Tanító: Fegyverrel. (iszik) Egyenr.: Ha másként nem megy! Én elvégzem a dolgom! Bármit megtennék, hogy a hazámon segítsek! Hát nem volt még elég a pusztításból? A halálból? A gyilkolásból? Sose köszönt ránk a gyõzelem? A béke? Vagy maguk talán nem készek bármit megtenni érte? Talán ölbe tett kézzel néznék, mit mûvel a csürhe? Hát még mindig nem értik, mi forog itt kockán? A jövõ, emberek! A haza! A haladás! A gyõzelem! A béke!

| «« Előző szám |   « 14/32 »  | Következő szám »» |