Eliza:
Miért hívsz, te buta puha ágy,
Ma éjjel hagyj, egy pici kimenőt,
Tánc kell, a zene és a bók,
A szívem úgy kíván egy csöppnyi jót,
Ma éjjel táncolnék,
Hiszen a tánc oly szép,
Ha ő kér táncra fel.
Felhők közt szállok én,
Szivárványt látok én,
S két kézzel érem el.
Ha ez a láz, ez a varázs,
Mind álom,
Mit bánom, még így is szép.
Jöjj kélj hát, táncra fel,
A szívem szárnyra kel,
Táncolnék még és még és még.
Dadusok:
Itt van az éjfél,
Már el is késtél,
Úgy vár az ágyacskád.
...
Eliza:
Ha ez a láz, ez a varázs,
Mind álom,
Mit bánom, még így is szép.
Jöjj kélj hát, táncra fel,
A szívem szárnyra kel,
Táncolnék még és még és még.
Dadusok:
Megértem édes, szíved mit érez,
De most aludj, goodnight! |
|