[ Musical gyűjtemény ] -> My Fair Lady ~ Mint egy finom angol úr

| «« Előző szám |   « 4/15 »  | Következő szám »» |

Én egy finom angol úr, Nem kívánok semmi mást, Had teljen békén napra nap, Had éljek úgy, ahogy szokás És mint a klub szerint szabad Egy átlag férfiú Kiben nincs szenvedély, Ki el nem tévelyeg, S módfelett Szisztematikusan, ésszerűen él, Mint a többi angol úr. De rád tör hirtelen a nő! És akkor nyugalom, agyő! Össze-vissza fecserész, Sírva-ríva heherész, És ha unod már a lármát, Hozzád vág egy lámpát, ő! Csak ereszd magadhoz a nőt, És akkor majd a buta csap, Mindent ide-oda tesz, Ezer kacabajkát vesz, Akkor boldog, hogyha csalhat, És a papucsférj csak alhat ez alatt! Keresném üdvöd, Schumann dalban. A rádión, ha jő az est. Keresnéd Bachot, s ő szól halkan, Fiam, a kesztyűmet keresd! De rád tör végzeted a nő! És akkor nyugalom, agyő! Nem fog rajtam e varázs, Húzzon gyűrűt néki más! Húzzák ki a fogam végül Inkább injekció nélkül, Mintsem legyűrjön az iszonyat: a nő! Én egy finom angol úr, Mértéktartó, illedelmes, Hangom, mint a lágy selyem, A hölgyerény oly hősi papja, Szűz a nászi éjeken, Elvem a 'non shalant', A szívem sziklavár, Oly szilárd, Ha valakit bajban meg kell védenem. Mint a többi angol úr. De rád tör hirtelen a nő! És védekezni sose tudsz, Egész élete a pucc, És ha dühös jön, a trucc És ha konkurálva struccal, Néha szembeszállsz a truccal, Mire jutsz?! Csiszolt és művelt ember volnál, De mondasz egy-két oly cifrát! Hogy az a részeg, bengál matróz, Bámulattal néz fel rád! Hát ereszd magadhoz a nőt, Bedöföd szívedbe a tőrt, Rajtad úrrá lesz a szex, S oly hiába keseregsz, Jobb, ha rám suhint a bakó, Mintsem nőért, aki tahó, Menjek másvilágra, időnek előtt. Én egy finom angol úr, Gothe könyve mellett álmodozva tölteném az éjt, Oly megdühödten gyűlölvén a durva testi szenvedélyt, Imádom bölcsen én A hellén klasszikát, A késő gótikát, Ossziánt, És mindent, ami oly szép és kulturált, Én egy finom angol úr. De rád tör hirtelen a nő! És akkor nyugalom, agyő! Jön a família, ó, Ósdi tánti, nagyanyó, Ez is beszél, az is beszél, Locsog-fecseg már az egész pereputty, Kishúga, öccse, nénje, bátyja, Mind ide költöznek hozzá! Nem áll be, angyalbajszos szája, Csak, ha csókot cuppant rám! Hát ereszd magadhoz a nőt! Hát ereszd magadhoz a nőt! Engem nem gyűr le az iszonyat: a nő!

| «« Előző szám |   « 4/15 »  | Következő szám »» |