[ Musical gyűjtemény ] -> Nana ~ A nő illata
| «« Előző szám |   « 6/25 »  | Következő szám »» |



ANDRÉ Öreg, itt semmi sem változott.
Ilyen volt száz évvel ezelőtt is.
Ez az Orfeum! Ennek levegője van, apám!
FALOIS Érzem. Parföm és punciszag!
ANDRÉ Neked mindenről az jut eszedbe?
LABORDETTE Neked talán nem?
ANDRÉ Nézzétek a képeket, a plakátokat!
Kották 1920-ból! Öregem, ez engem mindig elvarázsol.
És persze a punciszag is bejön...
A nézőtéren tapsvihar, a finálé jön, felharsan az ének!
LABORDETTE Itt hátul fönt, a színpad mögött,
Rejtelmesebb, izgatóbb az élet.
FALOIS A folyosókon félhomály,
Ha szembejön egy csapat lány, épp elférsz....
ANDRÉ Egy ajtó kinyílik...
LABORDETTE Egy kosztüm lehull...
FALOIS És nem tudod már, hova nézz...
EGYÜTT Hosszú combok, édes, ennivaló vállak,
Csöpp kis tangák alatt huncut popsikák!
Itt a szó megszakad, és a szem fennakad,
Mert a látvány, a szag megigéz!
És már futnak is a színpadra mind újból..
Olyan szépek, hogy a lélegzet eláll!
Érzed elönt a forróság, bárhogy is fontolnád,
Másra se gondolsz már, nálunk mi vár.
Mert a nő illata, buja testük szaga átjár!
ÜGYELŐ HANGJA Szünet! Változás! Tizenöt perc a második részig!
BORDENAVE Hívjatok mindenkit a színpadra!
A miniszter úr kíván szólni a társulathoz!
MINISZTER Ugyan, hiszen én csak...
BORDENAVE Széket a miniszter úrnak! Igen?
MINISZTER Én...éppen csak... gratulálni szeretnék ehhez a nagyszerű és tényleg fantasztikus... Főleg a kis művésznő, aki a Vénusz szerepében...
BORDENAVE Nana! Máris hozom!
MINISZTER Nana... Hát ez édes...
ANDRÉ Nana, mint Zolánál.
MINISZTER Á persze... Zola! A festő!
ANDRÉ Pontosan.
FONTAN Egy kis pezsgőt! Uraim! Miniszter úr!
MINISZTER Uraim!
FONTAN Éljen Franciaország!
BORDENAVE Gyere már, ne kéresd magad! Az urak jól tudják, milyen egy nő, Ne félj, nem esznek meg!
MINISZTER Ó, az nem biztos! Igyunk a művésznő sikerére!
NANA Nem! Ma Fontanra iszunk! Ma van a névnapja! Isten éltessen!
MUFFAT Csak az a pár toll, alig volt rajta más,
Úgy lépett ki elénk, mit egy látomás!
Két feszes kis melle úgy meredt felém,
Meghalnék, ha hozzám ér!
Ittam egy kis pezsgőt, de tőle rúgtam be,
Nem éreztem ilyen vágyat még sose!
Ő kell, csak ő, ő senki más!
Igen ő, csakis ő, soha más!
CHOUARD Államtitkár úr, jöjjön! Folytatják!
ANDRÉ A műsor máris megy tovább..
Hallgassuk meg Rose dalát, így fentről... Steiner?
STEINER Rendben, csak egy perc és jövök...
Azt hiszem, ma este minden eldőlt.
Tudom jól, hogy mit remél.
Egy nyaraló a tengernél... Nos, szép pénz.
EGYÜTT MIND Egy ajtó nyílik... Egy kosztüm lehull...
És nem tudod már hova nézz.
Hosszú combok, édes, ennivaló vállak,
Csöpp kis tangák alatt huncut popsikák!
Itt a szó megszakad, és a szem fennakad,
Mert a látvány, a szag megigéz!
És már futnak is a színpadra mind újból..
Olyan szépek, hogy a lélegzet eláll!
Érzed elönt a forróság, betölt a vágy,
És bárhogy is fontolnád, és hajt tovább,
Hogy ölelj és csókolj egy ilyen babát!
És arra se gondolsz már, otthon mi vár.
Mert a nő illata, buja testük szaga átjár!

| «« Előző szám |   « 6/25 »  | Következő szám »» |