[ Musical gyűjtemény ] -> Elisabeth ~ Giccs

| «« Előző szám |   « 22/46 »  | Következő szám »» |

1. jelenet: A budai Mátyás-templom előtt LUCHENI: Erre csak, erre csak, apraja-nagyja, miközben a katedrális mélyén, ezen a nevezetes órán: ezernyolcszáz-hatvanhét júliusában Bécs nagyura, Franz Joseph, meg a páratlan, szép, kicsiny Elisabeth már magyar királyi párrá is lészen - élvezzék e fergeteges, nagy kedvezményt! Most vegyenek, ez gyönyörű, örökös érték, majdhogynem minden ingyen - erre csak, erre! Ez ritka, drága kép - Elisabeth a trónon, és véle kisfia! Ez még oly megnyerő - a képen szépen együtt a nagy família! Itt összebújnak ők - e tálka dísze, lám, királyi pár! Itt a szép Elisabeth - térdre hullva látni hagyja őt e csillogó pohár! Bőven ömlik itt a téma, ez a ritka, nagy varász, hű, de hercig itt, ugye tetszik? E holmi mégse más: giccs! Giccs! Giccs! De mégse higgyed úgy: a földi lét valódi íze finomabb netán! A tény nem érdekel, mert a tény, ha ingyen árad, úgyis deprimál csupán! Elisabeth a sztár - csak ő a téma jó sok éve már, de azt, hogy ő ki volt, nem árulhatja el se könyv, se film, se jó tanár! Mi tiszteletre méltó, mi fényes itt e kép, mi más maradt e fényből, csak ósdi hulladék: csak giccs! Giccs! Giccs! Csak annyi még a lényeg: drága Sisikétek ócska érdekember, ó, szegény! Mi népszerű e nő, bár az ő bankja hízott a bécsi nép tején! Bár önmagának élt, de gyermekéért Sophie-val harcban állt, és visszakapja csakugyan, de pár év múlva eltaszítja drága kisfiát! De mért is jár a szám itt, ha semmi haszna nincs? Az álmok és a tények, a szar, no és a kincs - csak giccs! Giccs! Giccs!

| «« Előző szám |   « 22/46 »  | Következő szám »» |