[ Musical gyűjtemény ] -> Elisabeth ~ Ahogy azt az ember gondolja

| «« Előző szám |   « 7/46 »  | Következő szám »» |

4. jelenet: 1853 augusztusa, az Eltz Villa előtt, Bad Ischl-ben LUCHENI: 1853 augusztusa, Bad Ischl-ben! E jó kis hely Bad Ischl, a fényes nászra vár - Ludovika legfőképp! S már beavatta húgát Sophie a tervbe már, semmi sem pont úgy történt! SOPHIE: Mért késtetek, húgom? LUDOVIKA: Mert feltartott a szél! Egy kis szieszta szörnyen kéne! SOPHIE: Ez biztos nem jön össze, a császár négyre vár! LUDOVIKA: Hogy? HELÉNE: Most? SOPHIE: Hogy néz ki még e lány?! LUDOVIKA: Max nem jött, ne bosszankodj, de viszont Sisi elkísért! SOPHIE: A ruha ugye szörnyű, iszony ez a haj! HELÉNE: Átöltözöm! SOPHIE: Már túl késő! Egy császárt nem lehet megvárakoztatni! LUCHENI: Mit ér egy jó kis terv, ha mégsem jó, ha cáfolja a valóság? Ugye a tervek sorsa legtöbbször csak kudarc és csúf csőd: csak tanulság! Que bel progetto! Sarrebe bello cosi! Ma attentione! Csak kudarc és csúf csőd: csak tanulság! (SOPHIE, LUDOVIKA, HELÉNE és ELISABETH a szalonba lépnek, ahol FERENC JÓZSEF várja őket) LUCHENI: A két anyós beszédes, az ifjú császár nem, s a szép Heléne izzad lám! De zsenát lesz, mert Ferenc József megmutatja most, végső soron ő dönt ám! SOPHIE: Nos, mondd meg végre hát, szépnek látod őt? F. JÓZSEF: Kit? SOPHIE: Kuzinunk, kit néked szánunk! F. JÓZSEF: Oly gyönyörű a drága... LUDOVIKA: Mint mi? F. JÓZSEF: ...a tavaszi rügy! SOPHIE: Hisz ez már szinte költemény! F JÓZSEF: Kipattan mindjárt, ajka édes, SOPHIE: És a csípője se keskeny! szemében ritka fények! LUDOVIKA: Nos? F JÓZSEF: Ma este a bálban a tánc csak övé! SOPHIE: Tehát? LUDOVIKA: Már pedzi! SOPHIE: Meg is kérem hát! Állj föl! (HELÉNE feláll) Menj oda hozzá! Fogd karon! (ELISABETH feláll) LUDOVIKA: Kit? SOPHIE: Őt? LUCHENI: Mit ér egy jó kis terv, ha mégsem jó, ha cáfolja a valóság? Ugye a tervek sorsa legtöbbször csak kudarc és csúf csőd: csak tanulság! HELÉNE: Sok évembe telt a francia nyelv, az illemtan gyötört! Csak erre neveltek, mily gyönyörű tervek, de mind dugába dőlt! ELISABETH: Ó, hogy féltem én, unalom fojt meg itt! (Hárman együtt) Dugába dőlt! Dugába dőlt! F. JÓZSEF: Ó, hogy féltem én! Mama kidolgozott tervvel jött e helyre, de most dugába dőlt! MIND: Mit ér egy jó kis terv, ha mégsem jó, ha cáfolja a valóság! Ugye a tervek sorsa legtöbbször csak kudarc és csúf csőd: csak tanulság! LUCHENI: No lám, a tervek sorsa leginkább csak kudarc és csúf csőd: csak tanulság!

| «« Előző szám |   « 7/46 »  | Következő szám »» |