[ Musical gyűjtemény ] -> Az Operaház fantomja ~ A "Don Juan a győztes" bemutatója

| «« Előző szám |   « 17/19 »  | Következő szám »» |

(Az operaház színpadán a "Don Juan" utolsó jelenetének díszlete: óriási XVII. századi csarnok boltívvel. Függöny mögött egy ágy. Gazdagon megterített asztal két székkel. PASSARINO, DON JUAN szolgája a cselédeket irányítja.) KÓRUS Várja kancáját a mén. Itt az úré minden hús. Majd az oltár közepén áldozati bárányt nyúz. CARLOTTA, KÓRUS Készülj, lányka, mert az úr a sok elcsent óráért végül súlyos árat kér ágya gyűrött párnáján. Hozd a sültet, hozd a lányt! Tégy, amit jó gazdád kér, és ha mindent felszolgálsz, Don Juan ismét célhoz ér. (PIANGI mint DON JUAN előlép a boltív mögül. Ujjával csettint, MEG mint cigánylány lenge öltözetben követi, kacéran forgolódik. A férfi erszényt dob neki, a lány elkapja, megcsókolja és kimegy.) PIANGI (DON JUAN) Passarino, hű szolgám, hogy szól tervünk, halljam hát! PASSARINO Egymás bőrét vesszük fel, én urat játszom, ön szolgát. PIANGI (DON JUAN) Őelőle elrejtetted az arcod eddig még. Azt hiszi, hogy véled élvezi házam bőségét. Lakmározni kezdünk majd, megdézsmálva jószágom. Lassacskán a félénkség elfoszlik, mint rossz álom. PASSARINO Akkor jövök én mint ön, ajtót csapva, hogy csak reng. PIANGI (DON JUAN) Én meg szólok: "Bújjunk el! Gyorsan, drágám! Hol? Hát benn!" PASSARINO Lányka, sajnos buknod kell! PIANGI (DON JUAN) Fogd a kardom! Öltözz át! Győzelem vár ránk! De persze csak ha nem nevetjük el! (Nevetnek, DON JUAN felveszi PASSARINO ruháit és az elfüggönyözött alkóvba távozik, ahol az ágy várja. Még nem tudhatjuk, de a Pandzsáb lasszó már elvégezte a feladatát és Signor PIANGI nincs többé. Amikor legközelebb látjuk Don Juant, az már a FANTOM. Eközben Amintát (CHRISTINE) halljuk boldogan énekelni a távolban.) CHRISTINE (AMINTA) Lelkében csillogó álmokkal jő, szívében semmi más, csak boldogság. PASSARINO (A színpadon.) Gazdám? FANTOM (DON JUAN) (A függöny mögül.) Passarino, elmehetsz, mert a csapdám kész és a zsákmányra vár... (Passarino kimegy. AMINTA érkezik. Leveszi a köpenyét és leül. Körülnéz. Senki. A FANTOM azaz Don Juan Passarinónak öltözve megjelenik. Szolgájának ruháját viseli, fején csuklya, ami eltakarja arcát. Az első szavai megdöbbentik a lányt.) FANTOM (DON JUAN) Itt vagy nálam. Ide hozott egy titkos vágy. Az a vágy, ami szunnyadt a lelkedben mélyen... Mélyen... Nincs más célod, mint hogy itt töltsd az éjszakát. Lelked mélyén már sejtetted régen, hogy csábító tervednek nem állhatsz ellen. Hát itt vagy most nálam, és nincs visszalépés. Ez döntés. Kész döntés. Túl késő, hogy visszalépj! A játszma eldőlt. És régen távol jár a józanság. Túl késő, hogy visszatérj! Megszűnik minden, mi fontos volt, s helyébe lép a vágy. Vérünk vad száguldásba kezd, és minden perc mámort ígér. Eltölt egy forró, édes érzés. Túl késő, hogy visszanézz! Hiába minden! A kettőnk sorsa úgyis rég eldőlt. Hogy visszafordulj, túl késő. CHRISTINE (AMINTA) Itt volnánk hát! A szavak ideje most lejárt! Többet mond minden szónál, ha rám nézel némán. Némán... Eljött végre az a perc, mire szívünk várt, mit a képzelet sejteni engedett: egymásba olvadó két forró test. Hát most itt vagyok veled és nincs visszaút Ez már döntés. Kész döntés. Túl a végső fordulón a szégyen elszáll, és pusztító, vad szenvedély tör ránk. Túl azon mi rossz, s mi jó csak az a kérdés, hogy meddig tart, míg fellobban a láng, hol harsan fel a hívó jel, mikor lesz teljessé a tűz, mely egymás karjaiba űz majd. KETTEN Túl késő, hogy visszanézz! Átkelsz a hídon, s az lángol már, a mélység szédítő... Hogy visszafordulj, túl késő. Válassz társadnak míg élsz, s míg élek! Kérlek, ments meg, úgy fáj a magány! (Egy gyűrűt húz le az ujjáról és átnyújtja CHRISTINE-nek. A lány felhúzza az ujjára.) Szólíts kedvesednek most és mindig. Ezután már mindig légy enyém! Christine, csak ennyit kérek... (A dal utolsó szavát már nem halljuk, mert CHRISTINE lerántja a FANTOM maszkját és megmutatja az arcát a közönségnek. Lövés dördül. A törvény emberei körülveszik őket, de a FANTOM a lányt a köpenyébe burkolja, és eltűnik vele. MEG hátul széthúzza a függönyt, előtűnik PIANGI felakasztott teteme, a feje félrebillenve. MEG sikolt.)

| «« Előző szám |   « 17/19 »  | Következő szám »» |