Egy inci-finci Manci - ki csak icinke - picinkét dunci -,
Mire megy? - ha szerelme tárgya: egy hegy...
Hol kiakad minden mérleg, oda igencsak pici e méret -,
Mi legyen? - ilyen az élet...
De elcsábít téged majd, e földöntúli báj:
Hisz érted nő, érted e háj, hogy megzabálj!
Érted sajtos minden kezem,
Miattad teszem, hogy eszem, csak eszem, csak eszem -,
A figurát XXL-re veszem...
Már csak néhány tonna sajt, ami elűzi majd a bajt,
S karodba hajt, hogy megkajálj, király!
Nézz, láss, ébredj fel!
Nézz rám egyszer!
Szíveddel láss!
Halld, érezd, hogy ver -,
Ez a szív követel!
Hallgass rá!
Szép gömböc leszek én,
Majd megnövök én -,
Úgy duzzad a remény, ahogy én!
Szép húsos sütemény, egy ételköltemény.
Testem az a táj, mely jóllakat, Király!
De elcsábít téged majd, e földöntúli báj:
Hisz érted nő, érted e háj, hogy megzabálj!
Szép gömböc leszek én,
Majd megnövök én -,
Úgy duzzad a remény, ahogy én!
Szép húsos sütemény, egy ételköltemény.
Testem az a táj, mely jóllakat, nagy Király! |
|