Háziorvos:
Professzor úr...
Professzor:
Kolléga úr - ha meg nem sértem!
Háziorvos:
Professzor úr...
Professzor:
Kolléga úr - bátran tegezzen!
Háziorvos:
Te! A páciens...
Professzor:
A kis princessz...
Háziorvos:
Nos - deprimált...
Professzor:
Ez nem vitás...
Háziorvos:
Tán sokkhatás...
Professzor:
Vagy éppen más...
Háziorvos:
Ki tudja ezt?
Professzor:
Van sok tünet...
Együtt:
Bár volna egy, de megfogható!
Ez aggasztó, sőt bosszantó,
mert úgy tűnik, hogy sehol semmi ráció!
Mi lesz, ha fellép egy komplikáció?!
Egy tífusz, egy ulcus,
szimpla, szokványos úzus...
Egy himlő, egy húgykő,
nem öröm, bár kezelhető...
Egy pestis, egy szepszis,
nem okozhat szkepszist...
De kifogsz egy promt lelki bajt,
- bár úgy mondják, hogy van ez a Freud... -
nincs gyógyszer és nincs javallat!
Háziorvos:
Professzor úr...
Professzor:
Kolléga úr - mi, diagnoszták...
Háziorvos:
Tán adhatnánk
egy kúpocskát...
Professzor:
Netán egy oltást?
Nem is tudom...
Nem marad más...
egy utazás...
Háziorvos:
De hisz ez jó!
A változás - kész gyógyulás!
Professzor:
Nincs szurkálás, mellékhatás...
Együtt:
Ez szóban is jól beadható!
Ez frappáns és megnyugtató,
mert úgy tűnik, hogy sok benne a ráció!
Hát ezért kell a konzultáció!...
Egy vérhas, egy lúdtalp,
bizonyos szinten már untat...
Egy migrén, egy visszér,
praxis dolga akárkinél...
Egy szif'lisz, csak elvisz,
nem olyan nagy krízis...
De kifogsz egy promt lelki bajt,
- bár úgy mondják, hogy van ez a Freud... -
nincs gyógyszer és nincs javallat!... |
|