[ Musical gyűjtemény ] -> Anna Karenina ~ Estély Betsy-nél
| «« Előző szám |   « 7/33 »  | Következő szám »» |

Betsy:
Hercegnő, légy oly jó,
míg Annáék a színházból megérkeznek,
meséljen valamit e nagyszerű grúz tea mellett!

Mjahkaja:
Megint csak én? Mindig csak én?
De kiről és mit mesélhetnék?

Ligyija:
Valami mulatságos,
de nem túl gonosz dolgot,
tán éppen Annáról és Vronszkijról...

Betsy:
Annát nem hagyom!
Ő nagyszerű asszony!
Kedves és szép, nem tehet arról,
hogy minden férfi belészeret,
és árnyékként követi őt!

Mjahkaja:
Van Grimmnek egy meséje,
sohasem értettem igazán...
Egy emberről szól,
kinek elvették az árnyékát...

Ligyija:
Anna nagyon megváltozott,
mióta Moszkvában járt,
és magával hozta
- nevezzük úgy -
az árnyékát...

Betsy:
Csomót a nyelvére, kedvesem!
Annát nem engedem!

Ligyija:
És Karenin?
Rá nem gondol senki?

Betsy:
Karenin ostoba ember!
Beképzelt törtető!
Anna viszont nagyszerű! Igazi Nő!
Úgy bizony édesem; egy igazi nő!

Hölgyek:
Egy asszony, ki igazán asszony és igazán nő,
egy asszony nem igazán boldog árnyék nélkül!
Egy asszony, ki igazán tudja: ez ördögi kör!
Hűséges árnyéka, bukását okozza,
veszte lesz szegénynek végül!

Betsy:
Itt vannak végre!
Anna, kedvesem!

Anna:
Vronszkij s a Nagykövet
végig az úton Itáliáról mesélt...

Nagykövet:
Egy rémes olasz opera után
miről is beszélhetnénk?

Mjahkaja:
Barátnőm, ön gyönyörű!

Ligyija:
Jót tesz neki az árnyéka...

Betsy:
Mire várunk még?
Asztalhoz mind! Kezdjük el!

Vronszkij:
Ha megengedik...
két percre még elrabolnám Annát...

Betsy:
De csakis két perc, Vronszkij!

Ligyija:
És ne menjenek túl messzire!...

Betsy:
...Megható, ahogy így ketten...

Ligyija:
Én inkább kínosnak nevezném!

Betsy:
Vigyázzon! Mindenki magából ítél!

Ligyija:
De drágám!

Nagykövet:
Hölgyeim, kezdjük már!

| «« Előző szám |   « 7/33 »  | Következő szám »» |