A szökés terve
Éva: Kérem asszonyom itt vagyunk, jöjjön közelebb.
Lady Ashton: Maga az a lány az országútról.
Éva: Ő is ott volt velem.
Lady Ashton: Köszönöm Hugh.
Cotteril: Ahogy kívánja Diana, de maradnom kéne, azt hiszem.
Lady Ashton: Menjen csak Cotteril, nyugodtan visszamehet.
Cotteril: Rendben, megyek.
Lady Ashton: A barátja, a fiú... Ugye tudja?
Éva: Tudom, harcolt és elesett. Hogy van a tanár úr?
Lady Ashton: Sajnos nehezen. A társaink már tudják róla, hogy sebesült és hogy magyar.
Az orosz tiszt újabb kihallgatást akar.
Éva: Biztos, hogy gyanakszik. Épp ezért vagyunk itt. Mondd el, öreg.
Öreg felkelő: A hátsó kijáratnál indul egy ösvény, a halászok használták rég,
a kertek aljától egész a tóig ér.
Éjfél után egy csónakkal ott várom magukat,
ha látom, hogy sötét az ablakuk, tudom, elindultak.
Éva: Bízhat az öregben, kipróbált, jó emberünk.
Öreg felkelő: Vigyázat, Csepege jön. Hát akkor holnap jöhet a halászlé, drága nagysága hozzuk a halat.
Csepege: Te meg mit keresel itt? Kotródj innen szemét alak! Jöjjön be hölgyem, ne is keveredjen az ilyen alja népséggel.
Lady Ashton: Éjfél után lenn a parton.
Öreg felkelő: Ott leszünk.
Csepege: Ez a lány nem idevaló, az ilyet mi rögtön jelentjük.
Lady Ashton: Csepege úr, erre semmi szükség, kérem felejtse el. Ez itt a magáé, tessék, tegye el!
Csepege: Köszönöm, hálás szívvel köszönöm.
Figyelmet kérek hölgyeim és uraim!
Ma este egy kis meglepetés lesz.
Szurov úr és a bázisról a katonák mulatságra várják önöket.
Rheinalder: Micsoda? Mulatság?
Avron: Na tessék, ma sem tudok idejében imádkozni.
Billy: De jó, ma este nem kell aludni, sokáig játszhatunk.
Susie: Hallottam én is, nem kell, hogy ordíts!
Billy: Ma végre jót kajálunk.
Susie: Nekem csak torta kell, habos és nagy legyen.
Billy: Hozom a jó coltomat. Gyere...
Susie: Még felpofoznak!
Billy: Szeretnéd...
Robi: Maria, édes, gyönyörűm, drága...
Falucci: Már megint sír a kicsi.
Robi: Ki beszél itt a babáról baby, én sírok, én a Robi. Senki sincs, aki megvigasztal...
Falucci: Hát ha annyira egyedül van, akkor jövök, persze csakis...
Robi: Na a "csakis"-t az megbeszéljük.
Rheinalderné: Mondja csak, mégis milyen volt?
Lady Ashton: Mire gondol, kedvesem?
Rheinalderné: Az őrnagy úr déli látogatása.
Lady Ashton: Pár szót váltott a beteggel.
Rheinalderné: De mégis volt valami tárgy.
Lady Ashton: Semmi különös.
Herr Kretschmer: Jogunk van hozzá, hogy tudjuk.
|
|