II. felvonás
Hogyan tovább?
Cotteril: Bárki is lép, ez már mindünket érint.
Rheinalder: Mit tehetnénk? Ezen töprengtem végig.
Frau Kretschmer: Hogy jövök én? Maguk mindezt csak hagyják?
Herr Kretschmer: Piszkos egy ügy, ez egy disznóság.
Avron: Bárhogy is más a vezérszó és a mundér. Számomra már minden egyenruhás hóhér. A nácikról tán ön is hallott, Herr Kretschmer.
Herr Kretschmer: Maga nácit lát minden németben.
Cotteril: Kérem uraim, ne most. Átvészelnünk mindezt együtt kell.
Kapitány: Az őrnagy elvtárs szeretne néhányukkal szót váltani.
Frau Kretschmer: Micsoda?
Cotteril: Kihallgatás?
Kapitány: Önért küldött Rheinalder úr.
Rheinalder: Pont velem kezdi? A fenébe is.
Kapitány: Jöjjön, mire vár kérem?
Csepege: Én a maga helyében...
Kapitány: Jöjjön, vagy talán fél?
Csepege: Rohannék.
Cotteril: Menjen Rheinalder.
Herr Kretschmer: Maga is sorra kerül, Herr Avron.
Avron: Ahogy maga is, Reb Kretschmer.
Öreg felkelő: Menj haza este a szüleidhez, vége itt mindennek.
Éva: Szeretnék Veresnek segíteni, mondd meg, mit tegyek.
Öreg felkelő: Láttad, a kölyök is hogy halt meg, ha itt maradsz így végzed.
Éva: Segíts öreg, nem hagyhatsz cserben, segíts. Ismered a tavat, az embereket, keríts egy csónakot.
Öreg felkelő: Nincs sok időnk az utakon már mindenütt oroszok. Még ma éjjel átviszem őket.
Éva: Csodálatos vagy, öreg.
Öreg felkelő: A tanár úrnak pedig az üzenem, óvatos legyen. Csepege úrért, azért a rongyért, nem tenném tűzbe a kezem.
Cotteril: Mind nagyon fél.
Lady Ashton: Talán nem beszél egy sem.
Cotteril: Az őrnagyon áll, rajta múlik itt minden. Oly különös, furcsa, érdekes ember. Gyűlölnöm kell, mégis kedvelem.
Lady Ashton: Érezni, látni, hogy szenved. Szenved, mert eszközzé lett. Büszke és vad, csupa seb ez az ember. De sebzetten is dacol mindennel.
Szurov: Rheinalder úr, ön családos ember, a jó fiút játszania felelőtlenség.
Rheinalder: Fogalmam sincs, miről beszél.
Szurov: Fogalma sincs? Hát ez nagyszerű. Éljen a tisztesség. Derék, nagyon derék. Ezeket töltsék ki, ahogy kell. Magával végeztem, és küldje Mr. Avront, ha kérhetem.
Cotteril: Volna egy pár, nem is ártatlan kérdés. Fölteszem bár, talán félre is ért. Kapcsolatuk pusztán emberbarátság, vagy több netalán ez a férfi?
Lady Ashton: Több, sokkal több.
Cotteril: Így hát értem.
Lady Ashton: Elhagytam érte a férjem.
Cotteril: Elszomorít, milyen prózai mindez. Szegény Cecil, én még őt irigyeltem.
Szurov: Furcsa világ ez Avron úr, emberek tűnnek el nyomtalan. Ha nincs jól, nyithatok ablakot, itt bent meleg van.
Avron: Nem, csak egy kis szédülés. Nem tudom, mi van velem.
Szurov: Talán Fleming úrtól kapott valamit el.
Avron: Nem, nem hiszem.
Szurov: És mit gondol Lady Ashtonról?
Avron: Nagyszerű teremtés. Közelebbről persze nem ismerem.
Szurov: Angol és arisztokrata, finom és előkelő. Tudja az ilyenekről nálunk...
Avron: De maga más, mint a többiek.
Szurov: Meglehet, de ez nem önre tartozik.
Avron: Elnézést.
Szurov: Avron úr végeztünk, elmehet.
Veres Pál: A túlpart már Ausztria, csak ne volnék annyira gyenge.
Lady Ashton: Türelmesnek kell lenned, legjobb, ha visszafekszel.
Veres Pál: És társaink, a buszról? Vajon melyikük ad majd fel?
Lady Ashton: Bíznunk kell bennük. Még nem árult senki el.
Veres Pál: Előbb vagy utóbb mindenki megtörik. Van, akinek egy nap kell, aki erősebb, annak egy hét.
Lady Ashton: De holnap este mi már odaát leszünk. Szurov átenged majd, ahogy megjön az engedély.
Veres Pál: Ez igazán kedves tőle. Így hát nincs is veszély.
Lady Ashton: Ha őrajta múlna régen elmehetnénk.
Veres Pál: Tudod, Diana kétféle rendőr létezik:
az egyik csak ordít veled, és ver.
És ez a jobbik kedvesem, ezt jó hamar kiismered.
A másik merő jómodor, kedvesség és báj,
de tőrbe csal s lecsap rád.
Lady Ashton: Szurov nem rendőr, és ez nem börtön. Bocsáss meg, tudom mit éltél át.
Senki nem születik szentnek
Veres Pál: Egy napon, ha te is tudod mindazt, mit én,
egy napon majd te is másképpen látsz mindent.
Hogy a hős mennyire gyáva tud lenni.
Lady Ashton: Nem számít, csak az, hogy szeretlek.
Veres Pál: Egy napon, ha az illúziód kihűlt,
egy napon, mintha csak barlangból néznél mindent.
Nem az győz, aki az eget vette célba.
Lady Ashton: Ne add fel, meg kell őrizned hited.
Veres Pál: Nem, senki nem születik szentnek,
és senki sincs, ki született gonosz.
De hol eltépnek egymástól eszmék nevében,
minden hazug lesz, torz.
Együtt: Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó folyó.
Veres Pál: Egy napon, tíz vagy húsz év elmúltán,
semmi lesz, mi most még hús és vér.
Lady Ashton: Ez a láz, a pillantás, az érintés,
lesz-e még, ha utunk véget ér.
Együtt: Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó zúgó folyó.
Lady Ashton: Túl sok bánatot hordunk magunkban,
istenem, a pisztoly, ez mért van itt?
Veres Pál: Hagyd, szükségem lehet rá.
Avron: Kész hulla vagyok. Haza tán sose jutok. Csurom víz az ingem.
Rheinalder: Mára éppen elég, de ő is megizzad még, a bőrünk nem adjuk ingyen.
Veres Pál: Nem, senki nem születik szentnek,
és senki sincs, ki született gonosz.
De hol eltépnek egymástól eszmék nevében,
minden hazug lesz, torz.
Így lesz hát minden csókunk búcsú,
és minden szavunk egy-egy búcsúszó.
S a vágyunk mit féltés és őrület táplál,
a sír felé száguldó zúgó vad folyó.
|
|