Ferihegy, 1956. november 4.
Avron: Teljes a káosz!
Rheinalder: Mondjon már végre valamit.
Frau Kretschmer: Mi lesz velünk itt? Magát azért fizetik.
Alkalmazott: Hölgyem, kérem értsék meg, rendkívüli új helyzet.
Herr Kretschmer: Indul-e gép, mondják meg?
Alkalmazott: Halló, Molnár elvtárs végre ön. Őrület, az nem lehet! Majd felhívom őt.
Cotteril: Adja ide! Cotteril vagyok a BBC-től.
Alkalmazott: Nem lehet kérem, ez nem nyilvános telefon.
Rheinalder: A feleségem várandós, itt nem szülhet.
Mind: Holnap, holnap, holnap.
Herr Kretscher: Már harmadik napja próbálja ezt bemesélni nekünk.
Mind: Holnap, mindig csak holnap.
Rheinalder: Kivárjuk itt, míg indítják a gépeket.
Alkalmazott: Úristen! Civil személy itt délnél tovább nem lehet.
Avron: Ez szovjet döntés?
Cotteril: Jó kérdés.
Rheinalder: Ne idegesíts!
Herr Kretschmer: Disznóság!
Frau Kretschmer: Ne kiabálj!
Avron: Mért hagynánk ennyiben?
Frau Kretschmer: Mért megy el?
Cotteril: Ki tudja már?
Mind: Ez botrány, ez már Balkán, meddig kell, hogy várj,
csak túl lennénk e bandán, és mennénk már.
Tankcsapdák a járdán, szétlőtt barrikád,
ágyútűz és csárdás együtt rossz reklám. Ez túl sok már.
Falucci: Che porca miseria. A görög konzul, bébi van övé, két napja várja őt Athénben.
Herr Kretschmer: Sájsze.
Frau Kreschmer: Folyton csak lőnek, folyton csak lőnek.
Mind: Szánalmas kis ország, gránátok, puskák.
Hogy győznék le Moszkvát, bár feladnák.
Sztálin talpát nyalták, most nyalnak Hruscsovnál.
Szovjet tankok árán jött az új kormány. És bosszút áll.
Lady Ashton: Köszönöm uram nincs semmi baj, köszönöm.
Nézd, ott egy hely, ülj le kérlek. Bírnod kell még.
Veres Pál: Drágám vigyázz! Látod, már néznek, menj Diana, féltlek.
Lady Ashton: Csak ülj le itt, és várj.
Tán lesz némi késés, megkérdem.
Csak fel ne add már, tarts ki értem.
Pár óra még, s ha felszáll a gép,
nincs lélek, ki elválaszt tőlem.
Veres Pál: Drágám az égre kérlek.
Lady Ashton: Kérlek légy erős, kettőnkért.
Cotteril: Teremtő ég, Lady Ashton hát ön is itt? Cotteril vagyok, Hugh Cotteril, ha még emlékszik.
Lady Ashton: Ó, igen, hát persze. A riporter, Cotteril.
Cotteril: Mi hozta ön e szörnyű helyre, hisz ez háború? Cecil is itt van tán, hol az a jó fiú?
Lady Ashton: Nem, a férjem nincs itt, a barátainknál jártam. A követségről Prescotték, Lisszabonból most nemrég jöttek át.
Cotteril: Éppen most, a legjobbkor. Szóval egyedül van. És az az úr túloldalt, akivel ott az ajtóban?
Lady Ashton: Fleming úr Prescotték barátja. Csak két napja ismerem őt.
Cotteril: Rossz bőrben van. Betegnek látszik.
Lady Ashton: Lázas csupán. De mondja csak, miért nincs kiírva semmi?
Cotteril: Ferihegyet is megszállták a szovjetek. Biztosat tudni az indulásról nem lehet. De várjon, valami történt.
Alkalmazott: Semmilyen gép nem száll fel, járataink megszűntek, Bécsig autóbusszal visszük el itt rekedt külföldi utasainkat.
Rheinalder: Az nem lehet.
Alkalmazott: Csak négyszáz kilométer.
Frau Kretschmer: Át a tűzvonalon? Megőrült?
Alkalmazott: Budapesten kívül alig folynak harcok. Mindenkinek szereztünk kilépési engedélyt.
Avron: Kitől?
Alkalmazott: A rendőrség szovjet parancsnokától.
Avron: És mire megyünk vele?
Lady Ashton: Nincs jó hír, drágám, itt gép föl nem száll, Bécsig úgy fest, busz visz el.
Veres Pál: Diana én nem. Bécsig úgy sem bírnám, bajt hoznék csak rád, sorsomra kell hagynod, ez túl sok már.
Mind: Ez botrány, ez már Balkán, ez bűn, ez aljasság.
Egy hosszú úton, tűzön át, hol lőnek ránk. Kész gyilkosság.
Megszállott kis ország, gránátok, puskák.
Bőszítették Moszkvát, most bosszút áll.
KGB és ÁVÓ, a törvényt ők írják, ki szólni mer és szembe száll,
mind kinyírják. Hát mi vár ránk? Még mi vár ránk?
Tiszt: Jöjjenek sorba a passzporttal.
Rheinalderné: De kérem, könyörgöm.
Alkalmazott: Majd megnyugszik hölgyem az autóban.
Rheinalder: Pimasz!
Cotteril: Hagyja ez ennyi. Mit lehet tenni? Szálljunk fel és indulás. Lady Ashton jöjjön hát. Adja a táskát!
Lady Ashton: Egy pillanat, mindjárt.
Veres Pál: Értsd meg nem bírom ki, menj csak menj el.
Lady Ashton: Nélküled nem.
|
|