Néró:
Tegnap, ha szóltam nagyharangok zúgtak.
A lányok lábaimhoz hulltak.
Kísért a sanda hódolat.
Tegnap, amerre jártam fények gyúltak.
Fülembe intrikákat súgtak.
Csodálták még hatalmamat.
Nincs több fényes pillanat,
Eltűnt a nagy csapat,
Pedig a gyilkosság mind férfimunka volt,
Mégsem jöttek el azok a szép napok.
Igen, tegnap a dolgok rossz irányba folytak.
Az ember senkiben sem bízhat.
Mindenki én belém harap.
Hol van a sok szép gondolat,
A nagy tett, mely fennmarad.
A nyüves ellenzék most mindent visszaad.
Csak alkalomra vár, aztán a kés lecsap.
Mától tudom, hogy hiába pofázom.
Családom sincs, aki majd gyászol,
Ha csöndben elhalálozom.
|
|