Nap meg az éj, csak bú, mind oly szomorú...
Csupa ború...
Nyár meg a tél, csak bú mind, semmi se jó
- Mi lenne jó?
Úgy szenved ez a szív, a vak nem látja csak,
Te vagy kit sírva hív, s én azt hiszem, hogy süket vagy.
- Mi lenne jó?
Csendben a szó.
- Mi búsít?
Csak bú mind, nem válaszol.
- És sose szól.
Oly szomorú
- Mi szomorú?
Mi búsit? Nem is tudom
- Én sem tudom.
Ha nem láthatom azt, hogy Téged megszólít vágy, mit érzek
A jó se jó...
Bohóckodom...
- Én jól tudom...
De sírd még...
Ez nem csalás!
- Csak ámítás!
Nem tudhatom
- Én sem tudom
Mi vár még,
s mi e varázs...
- Ez a varázs!
Ha holdkór, akkor kóros vagyok,
meglátlak és meggyógyulok,
volt ami volt, volt ami volt...
de ma ragyog a hold... |
|