Végünk van, mesterem!
Nérótól már félni kell.
Túllőttünk a célon, azt hiszem.
Pánikra nincs okunk.
Mi hosszabb távra dolgozunk.
S van-e még néhány jó ütőlapunk.
Bábszínház az élet.
De a játék kissé véres.
S a báb most már önálló lény.
Új császár, új stílus,
Nincs semmi vész.
Új csillag, új bábu
Föltűnhet még.
Rémít a gondolat,
Egy őrült kapott hatalmat.
Úgy látszik, már senkitől se tart.
Mért váltsunk taktikát?
A régi eddig jól bevált.
Bár láttunk egy-két váratlan csodát.
Ki állítsa meg Nérót?
Mi adjuk a végszót.
Napról-napra sötétebb a kép.
Új császár, új stílus,
Nincs semmi vész.
Új csillag, új bábu
Föltűnhet még.
- Én félek, Seneca!
- Ne félj! Fiatal barátunk jön.
Mosolyogj!
- Jóakaróim, a hatalom csúcsán
Könyörgöm, segítsetek!
Kivégzik a fivéremet,
Mert lopott pár gramm füvet.
- Szörnyűség!
- Ezt most ne kérdd!
- Uram!
- Egy gazfickónak mentsük életét?
- Meghal a fivérem!
- Lássuk őt!
- Van most gondunk épp elég.
- Az arca oly ismerős.
- Nos, barátom segíthetünk.
- Feltéve, ha te és ő is segítetek nekünk.
- Nem értem úrnőm!
- Ejnye, kedves Juvenalis, nem mondhatsz nemet!
- Ha nem adod fel büszkeséged, a testvéred elveszett!
- Én mellétek állok, jó uram, de ő mondd, mit tehet?
- Amit te is, a színjátékban majd övé a főszerep.
- Övé a főszerep?
- A Megváltó szerep.
- És Néró
- Őt se feledjük!
- Újabban énekel.
- Szolgáld ki őt!
- Fejébe vette, hogy dalszerző legyen.
- Értem, úrnőm.
- Beszéld hát le!
- Én mindent vállalok.
.- Nagy játék lesz.
- Új sztár, újabb remények.
Bábszínház az élet
S a játék megy tovább.
S ha nem kell már régi,
Mindig lesz egy újabb sztár.
- Zseni vagy, Seneca!
- Ugyan, ugyan!
|
|