Seneca:
 Gyászod porba sújt, Agrippinám!
 Váratlan, és fájdalmas halál.
 Az újrakezdés ifjú asszonyát
 Köszönti a harcos hű barát.
 Agrippina:
 Rossz színész vagy, édes Senecám!
 Jobb is, hogy csak rendezni fogsz már.
 Mellőzzük a részvét-maszlagot.
 Ketten vagyunk, nem kell játszanod!
 
 Ketten:
 Bábszínház az élet, s a játék megy tovább!
 Ha nem kell már a régi, itt van már az újabb sztár!
 
 Seneca:
 Átnézem a Néró-dossziét!
 Abszolúte bíztató a kép.
 Agrippina:
 Megmondtam, a siker adva van.
 Császár lesz az én szép kisfiam.
 
 Ketten:
 Bábszínház az élet, s a játék megy tovább!
 Ha nem kell már a régi, itt van mát az újabb sztár!
 
 Juvenalis:
 Megható e bájos kis duett.
 A sztárcsinálók
 Nérócska a világsztár jelölt, 
 A császárságra felkészítve jött.
 
 Ketten:
 Showbusiness az élet, s a műsor megy tovább.
 Ha nem kell már a régi, itt van már az újabb sztár!
 
 Néró:
 Drága jó anyám, és szeretve tisztelt mesterem!
 E történelmi gyászos órán döntsétek el, hol az én helyem.
 Szavatok mindig szent volt nekem, 
 Meghajtom hát gyermeki fejem,
 Ha Róma sorsát bíznátok rám,
 Én kezetekbe adom életem.
 Juvenalis:
 A szövege kissé banális, ám felettébb hatásos: Senecáé.
 A betanulás és előadás tagadhatatlan lebénít.
 Képmutatás már felsőfokú.
 Egy perc, és beindul a gépezet.
 Seneca:
 Fiatal barátom. Ismerem néhány versedet.
 E lázadó, merész hangütéssel a változást hívtad,
 S ím eljövend.
 Egyébként hallom, lakásra gyűjtesz, 
 Egy házam a tengernél üresen áll.
 Megkapod grátisz, csak karold fel Nérót,
 Tanítsd drámára, versre, mert félek, 
 Túl sokat politizál!
 -Mester...
 -Tudom, tudom!
 Előlegszerződés...
 Itt írd alá!
 Agrippina:
 Fiam! Jó nevelőapád, Claudius
 Tragikus hirtelenséggel távozott.
 Róma szegényebb lett egy élő Istennel,
 Rád tekint e drága nagy halott.
 És látnod kell, hogy békét leljen a halott.
  | 
			 
		  
		 |