Seal:
Jól figyelj, tudom, hogy miért vagy itt!
De nem jön el, hiába vársz,
Megcsalt a híres, gyáva szeretőd.
Egy álmodó, ki fellegekbe' jár,
De tenni már semmit se mer.
Földig hajolt ő egy vénasszony előtt.
Darklin:
Nem tudom, hogy ellened mit vétett.
Nem tudom, miért bántod őt.
Féltékeny lennél talán?
Nem tudom, de pártfogómtól hallom,
Hogy létezik egy társaság.
A királynő helyébe mást kíván.
Seal:
Jól figyelj, a rendszerváltozás,
Ha késik is, de eljön ám.
Érett gyümölcs már, csak fenn lóg még a fán.
Darklin:
Nem tudom, de van fülem és hallgatózom,
Sejtem én, miről beszélsz.
Mondd hát, barátom, hogy mit remélsz!
Seal:
A vénasszony lassan már lejár,
Essex lesz itt az új király.
Egy lázadás és a trónon új király ül, s ha London
Mellénk áll, már e ponton semmi gond.
S állunk majd fenn a várban,
S fekszünk királyi ágyban.
Te is lehetsz még a társam e készülő előadásban,
Hisz annyi mindenféle másban egyezünk.
Darklin:
Miért él a vágy, hogy másokká váljunk?
Miért vonz a fény, nem tudom.
Miért számít az, hogy milyen ágyban fekszünk,
S hogy mindennél izgatóbb a hatalom?
Együtt:
Mert kell, hogy játsszunk, magasba vágyunk,
S ki lent marad, nem élhet szabadon!
Ez ám a színház! És vár a nagy szerep:
Hogy nemsokára miénk lesz a hatalom!
|
|