Első színész:
Na, lássuk csak, hogy mit tud ez,
Ez a felmosórongy mindenes,
Ez a Shakespeare!
Második színész:
Tudsz-e kutyába lemenni,
Csontot kérve pitizni?
Na, játssz, Shakespeare!
Harmadik színész:
Mozogjon ez négykézláb!
Seksz-be rúg egy pí(á)ros láb!
Burbage:
Na, játssz nekünk most kiskakast,
Ki a hajnalt köszönti majd!
Will kukorékol.
Harmadik színész:
Na, nézzük csak, hogy mit tud ez,
Ez a lábtörlőnek érdemes,
Ez a Shakespeare!
Burbage:
Légy most macska, nyávogó,
Vadul, haraggal támadó!
Gyerünk, Shakespeare!
Will nyávog.
Második színész:
Legyél vadabb és hangosabb!
Te lándzsás úr, rázd meg magad!
Első színész:
Na, játszd el újra a kiskakast,
Ki a hajnalt köszönti majd!
Harmadik színész:
Naaa! Raaajta!
Will hatalmasat kukorékol.
Burbage:
Na, jól van, Shakespeare úr,
Látom, gyorsan tanul,
Jól van, játszhat majd velünk még!
Kell úgyis mindenes,
Ki őrt áll és jelez,
Shakespeare legyen színész, ki áll!
Együtt:
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Vár ránk a küzdelem, s a hírnév.
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Csak játék az életünk,
S a színház a mindenünk.
Hát éljen a halhatatlan ? ság!
Szám közben a társulat tagjai felöltöztetik Willyt, és mint rongyos színészkirály fogadja az alattvalók elismerő hódolatát. Sadler is a hatása alá kerül, elhiszi, hogy Will valóban nagy ember lett.
Will:
Drága szomszéd, láthatod,
Hogy én vagyok a színészkirály.
Na, szedd a lábad, vidd hírem,
Téged Stratford visszavár!
|
|