Burbage:
Hölgyeim! Uraim! Drága barátaim!
Jöjjenek közelebb, figyeljék, hogy vált a szín!
Nézzék a kénköves pokol tüzét,
Istenek harcát, s az emberekét!
Ladies and Gentlemen! Lássátok a sok csodát!
Isteni komédiát, s királyi tragédiát!
Lesz itt ma szerelem, halálos csók,
Hallgassátok a muzsikaszót!
Mi nagy színészek, mind itt vagyunk,
Fogadjátok szolgálatunk!
Igyekszünk, hogy ne valljunk kudarcot,
Eljátsszuk a szerepeink
A legjobb tudásunk szerint!
S reméljük, hogy kiérdemeljük a tapsot!
Együtt:
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Vár ránk a küzdelem, s a hírnév.
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Vezet az út a dicsőség felé.
Első színész:
Én játszom a hercegeket!
Második színész:
Én a dévaj tündéreket!
Harmadik színész:
Én tudós vagyok, s a nagy titkot keresem.
Első színész:
Zokogjatok, ha majd meghalok!
Második színész:
Nevessetek, ha bohóckodok!
Harmadik színész:
Ha kell, az ördöggel is szövetkezem!
Együtt:
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Vár ránk a küzdelem, s a hírnév.
Színpad a nagyvilág,
Mennyen s a poklon át
Vezet az út a dicsőség felé.
Sadler:
Főszínész úr tudja tán,
Hogy Will barátom merre jár?
Mondja meg, hol látható most
Shakespeare úr, a színészkirály!
Burbage:
Színész ki?
Sadler:
Király. William Shakespeare a becsületes neve.
Tudja, Stratfordban ő a szomszédom, illetve csak volt, merthogy? szóval az a hír járja, hogy itt Londonban ő a nagy? izé?
Első színész:
Csak nem Willy, a szarpakoló?
A mocskos színpadsúroló?
Második színész:
Willy!
Harmadik színész:
Willy! Egy úr keres!
S fennhangon színésznek nevez!
|
|