| 
 
			
				| Anna: 
 Hervad már a nyíló virág,
 Széjjelszakít, jaj, a világ!
 Hajlok én is jobbra, balra,
 Gyönge vagyok egymagamba.
 Édesanyám, majd meghalok,
 Kettészakadt lélek vagyok.
 Se nem földön, se nem égen
 Nem találom békességem.
 Miért születtem a világra,
 Hogyha nem a boldogságra?
 Miért haragszik rám az Isten?
 Senki nincs, ki megsegítsen!
 Jöjj el hát, fényt adó, éjfélre virradó,
 Hozd le a lelkem vigaszát!
 Szólj hozzám, jó remény! Hadd járjon át a fény!
 Oldd fel a szívem bánatát!
 Jöjj el hát, fényt adó, éjfélre virradó,
 Hozd el a lelkem vigaszát!
 Szólj hozzám, jó remény! Hadd járjon át a fény!
 Oldd fel a szívem bánatát!
 |  
 |