BENÁJA:
A kezemben vagy végre, krónikás!
Lelepleztük cselszövésedet!
Megbízatásoddal visszaéltél,
Urunk ellen lázítottad Izraelt!
De múltadra való tekintettel még
Megmentheted mocskos életed:
Ha Joáb pörében tanúságot teszel,
Ez lehet a végső esélyed!
ETHÁN:
Minek ide tanú, ha megvan a beismerő vallomás?
BENÁJA:
Manapság túlontúl is sok az efféle beismerő vallomás.
Vádat emelünk valaki ellen, mert tiltott tanokat terjeszt:
És az nyomban beismeri.
Megvádoljuk árulással, izgatással, pártütéssel, felforgatással:
Azt is beismeri.
A beismerő vallomás már nem elég többé, Izrael nem hisz már ebben.
Királyunk e pörben olyan tanút kíván, ki feddhetetlen, becsületes ember.
ETHÁN:
Ismered te is az Írást, tudod, hogy megíratott:
Felebarátod ellen ne tégy hamis tanúságot!
BENÁJA:
Szóval megtagadod a tanúságot?
ETHÁN:
Megtagadom!
SALAMON:
Íme, hát bizonyítást nyert Ethán, hogy felségáruló és lázadó vagy!
Ez a per itt nem Joáb pöre lesz, hanem a tiéd!
JOSAFÁT:
Vádirat az ezrai születésű történetíró, királyi krónikás, Ethán ügyében:
A hitetlenség magvainak terjesztése,
Lázítás írásban és szóban,
Rágalmazás és aknamunka,
Közönséges hamisítás,
Parancsszegés és hazaárulás.
SALAMON:
Beismered-e, hogy míg a krónikát írtad, elkövetted mind e súlyos bűnöket?
ETHÁN:
Ártatlan vagyok!
|
|