LILITH:
Jöjj már, ó, én mátkám, térj meg hozzám!
Ékes arcú vigaszhozóm, tekints rám!
Jöjj, én kútfőm, cédruspálmám, nyílj meg felém!
Engem tegyél szíved fölé pecsétként!
ETHÁN:
Oly nagyon szép vagy, kedvesem,
Sebet ütöttél szívemen!
Nyelved alól a méz, s a tej
Forrásként buzog fel, eláraszt gyönyörrel
Ínyed az édes!
EGYÜTT:
Ha csókolsz...
LILITH:
Testem felgyúl, lángokban áll,
Olyan tűz ez, jöhet árvíz, nem oltja már...
ETHÁN:
Örökké ég!
LILITH:
Örökké él!
EGYÜTT:
Szívünk mélyén tüzes bélyegként!
LILITH:
Gyümölcsim ízét sorra kóstold,
Mind terád vár!
Forró ölem megnyitom én, borulj rám!
EGYÜTT:
Oly nagyon szép vagy, kedvesem,
Sebet ütöttél szívemen.
Fogaid fehér juhocskák,
Bőrödnek illatját,
Ajkadnak harmatját
Magamba szívom,
Ha csókolsz, testem felgyúl, tikkaszt a vágy,
Bennem lángol, jöhet árvíz,
Nem oltja már.
LILITH:
Akárhol élnél, utánad szöknék, és rád találnék.
ETHÁN:
El sem mennék, nálad nélkül semmi lennék.
EGYÜTT:
Nem kérek mást, mellettem légy, mindörökké, mindörökké!
|
|