ÍRNOK:
Az írástudó Ethán hívásodra megjelent.
FŐPAP:
Te volnál hát, mint mondják, országunk legbölcsebb fia!
ETHÁN:
Ki mondhatná el magáról vakmerőn, hogy bölcsebb a bölcsek bölcsénél,
Legbölcsebb urunknál, Salamonnál?
SALAMON:
Ügyesen forgatja a szót!
BENÁJA:
Dávid alatt és azóta is hallhattunk ilyesmit nem egyszer már,
Hol vannak most a jámbor hízelgők, önhitt dicsekvők, fennkölt pojácák?
SÁDOK:
Van, aki nem ért mást, csupán a fegyverek szavát!
Mások a puszta szót használják fegyverként!
JOSAFÁT:
Az Úr rendelte így!
ETHÁN:
Az Úr, ki meghallgatván Dávid imáját
Naggyá tette Salamont, Dávid fiát.
Áldassék hát, örökkön át!
MIND:
Áldassék hát, örökkön át!
|
|