ETHÁN:
Áldassék, Uram, a te neved, a mi istenünké,
Ki egynek bölcsességet adsz,
Másnak gazdagságot adsz,
A harmadiknak vitézséget adsz!
Én, az írástudó Ethán, a mai napon Salamon király udvarába jöttem,
Az ő parancsára.
Akár az elhajított kő, olyan az ember, Uram!
S nem tudja, mi cél felé röpíti a parittya.
Törekedhet-e másra, mint arra,
Hogy túléljék őt gondolatai,
Jelt adva a későbbi nemzedékeknek.
Segíts, Uram! Hallgasd meg a könyörgésemet!
Segíts, Uram! Hallgasd meg a könyörgésemet,
És terjeszd fölém védő karod
Jeruzsálem városában, Salamon udvarában!
|
|
|