10 évig elrejtettem, 10 éves múltam vesztem, ellopták mások, és ez fáj, 10 évig szép volt minden, de a minden nem jár ingyen, fizettem százszor már, Elfutnék, elgáncsolnak, múltamból kirabolnak, rám néz egy elfelejtett kép, Legyen már végre vége, nekem csak béke kéne, harcom már volt itt épp elég.
10 éves boldogságom, 10 éves békés álmom, egy perc és szétzúzzák és kész, Könnyem most múltamról vall, kínoznak minden szóval, rosszabb, mint korbács, tuz vagy kés.
Nem volt és most sincs bunöm, miért kéne mindezt turnöm, kérésük parancs, semmi más, Mért legyek emberbol szent, ki az, ki engem megment, ez így egy aljas számítás.
Régi dal, újra szól, és felkavar, ha alszom, mit akar, zakatol, elrabol, Régi dal, kinek szól, csak szól és senkise táncol, régi dal, mégis új, szabadul.
Sorsom már rég eldöntött, mit számít, én hogy döntök, úgyis csak kártya minden vár, Nem gond, hogy benne voltam, az sem, ha rám dol nyomban, mit számít az, hogy rám mi vár, Mondják, hogy álmodom csak, mondják, hogy szórajoznak, azt jobban elhinném talán, Másokért engem ölnek, nem tesznek semmi többet, átlépték múltam kapuján.
Régi dal, újra szól, megtalálnék bárhol, mit akar, régen nincs, sohase volt, Régi dal, kinek szól, már lehunyt szemmel is játszom, régi dal, visszatér, elkísér.
Nem X9, ó, régi dal.
|
|