Semmi nincs már úgy mint régen. A ház felett egy hinta szállt, és az esti holdfényben egy kislány új mesére vár, szíve félelemtol telt, átölel.
Égig éro fák tövében énekelsz te egy dalt nekem, neked mindig elmenni, engem ottfelejteni, veled újrajátszani, mint rég.
Változik a hold és minden, ami volt, ugyanaz nem lesz már, ennyi volt.
Változik a hold, összecsomagol, sok ezer emléket elrabol.
|
|