Halló papa, figyelj rám,
Nem értem én sem azt azt, hogy mi ez az érzés.
Halló papa, ne szólj rám,
Ne mond, hogy érthetetlen az ami történt.
A szerelem pillanatát, a szerelem pillanatát,
Ha szívemen üt, ne magyarázd,
Hisz boldog a szív, ami fáj,
Csak arra figyelj, ami vár.
Nem a tenger vált széjjel, nem a föld fordult fel,
És a Nap se áll az égen, mint egy intő égi jel.
Csak egy véletlen varázs, ez a nagy találkozás,
Csak egy hézköznapi csoda, ami szép, ami jó,
Csak egy hétköznapi csoda, ami el nem mondható.
Halló papa, ide figyelj, van itt egy ismeretlen, különös ember.
Halló papa, ne szólj rám, nem értem én sem azt,
hogy miért pont ő kell.
A szerelem pillanatát, a szerelem pillanatát,
Ha szíven üt, ne magyarázd,
Hisz boldog a szív, ami fáj.
Csak arra figyelj, ami vár.
Nem a tenger vált széjjel, nem a föld fordult fel,
És a Nap se áll az a fejem fölött, mint egy intő égi jel.
Csak egy véletlen varázs, ez a nagy találkozás,
Csak egy hézköznapi csoda, ami szép, ami jó,
Csak egy hétköznapi csoda, ami el nem mondható.
Hétköznapi csoda. |
|