Fáj, ha magad vagy,
És nincs kihez szólj...
Nagy-nagy tüzet raksz,
És mégis fázol...
De lásd, a szívek melegében,
Könnyű dacolni a téllel!
Ott hol szeretnek,
Ott sosincs hidegség!
Télből tavasz lesz,
Egy pillantástól...
Jön egy boldog perc,
És elvarázsol...
És így, a szívek melegében,
Könnyű megférni a téllel!
Künn a szél süvít,
De hozzád el nem ér!
Bármily nehéz súly a szegénység,
Ketten elbírhatják...
Van kit félts, de ha nincsen egy társ,
Mit ér a gazdagság?
Legyen minden ujjadon gyémánt,
Fizesd szolgák hadát,
Semmi nincs, ami pótolhatná
Egy lélek jóságát!
Kell egy kicsiny pont,
A nagyvilágból...
Melyhez hű maradsz,
Járhatsz bárhol...
Hisz ott, a szívek melegében,
Tőled, s tőle szépül minden!
Rossz, vagy jó a sors,
Te mindig visszatérsz!
Bármily nehéz súly a szegénység,
Ketten elbírhatják...
Van kit félts, de ha nincsen egy társ,
Mit ér a gazdagság?
Legyen minden ujjadon gyémánt,
Fizesd szolgák hadát,
Semmi nincs, ami pótolhatná
Egy lélek jóságát!
|
|
|