[ Musical gyűjtemény ] -> Légy jó mindhalálig ~ A felnöttek már tudják
| «« Előző szám |   « 5/16 »  | Következő szám »» |

A felnőttek már tudják,
Mi rossz és mi jó...
Csak kisgyereknek mondják,
Ez nem való!...
Hisz nem is bűn,
Nekik csak játék,
Ugratás, csíny,
elvenni a másét!...

Nem értenék úgysem, miért is sírsz...
Oly komisz tud lenni a gyerekszív...
Hisz mennyit ér? Pár rongyos krajcárt!
Ezért kell úgy sírni?!...

Nem tudják, az otthon mit jelent,
S mi otthonról jött, anyámtól, az szent!
Másnak tán, pár falás, semmiség,
De nékem nincsen drágább ajándék!
Oly kevés, ami nekik jut, láttam!
Oly kevés, s hányan vannak rá, hányan!
A semmiből, a nincsből lett,
Mit fölfaltak itt!....

Az én édesanyám, azt mondta nekem,
Bárhol, bármi vár, csak a jót tegyem!
Hisz jóra születtünk, hisz mind azért vagyunk,
Hogy a világ jobb legyen, egy kicsit általunk!....
Miért tették hát? Miféle mulatság?!
S mért nem volt köztük, csak egy, ki mellém állt?!
A felnőtt tudja már,
Hogy mit, miért csinál
Egy gyerek, hogy tudná?!...
Mégis fáj!....
A felnőtt végzi dolgát,
S az mind haszonnal jár
Néki nem mulatság,
Mi másnak kár.
Csak gyerek lát
Mindenben tréfát
Nem érti, hát gúnyol,
Bajt és jajszót

Nem tudják, a szeretet mennyit ér!
Mit anyám küld, az édesebb mindennél!
Másnak tán, pár falás semmiség,
De nékem kincs, mit féltve őriznék!
Hisz oly kevés, ami otthon jut, láttam!
Oly kevés - hányan vannak rá, hányan!
A nincsből lett, a semmiből,
És elvették mind!...

Az apám arra kért, hogy jó diák legyek,
Ha itt megállom helyem, rajtuk is segítek!
Mert otthon nincs sok pénz,
De van sok éhes száj!...
S hogy a holnap mit hoz még,
Idővel rajtam áll.
Még hány hosszú év! Bár többet tehetnék!
Bár futnának az évek, fürge percekként!
Bár velük élhetnék!
És nem így - gyermekként.
De szép komolyszavú - felnőttként!


| «« Előző szám |   « 5/16 »  | Következő szám »» |