[ Musical gyűjtemény ] -> Mária evangéliuma ~ Jézus és Mária
| «« Előző szám |   « 26/28 »  | Következő szám »» |

JÉZUS: Hívtál, anyám.
MÁRIA: Szomjas vagy? Éhes?
JÉZUS: Csakis az igére.
MÁRIA: Mit akarsz hát tőlem?
A dolgomat véled
Én már betöltöttem,
Mit asszony adhat,
Megkaptad tőlem.
JÉZUS: Így igaz. Köszönöm néked.
MÁRIA: Ne köszönd, Jézus:
Magamért tettem.
A semmiből, egy vágyból
Embert teremtettem,
Álomban éltem,
És szüntelen kértem,
Hogy mutasd meg, Jézus
Az arcodat.
Angyalok tudatták
Jöttödet vélem,
Hogy imámnak visszhangját
Hallottad az égben,
S álomból életre
Fogansz a testemben
Köszönöm, Jézus,
Hogy az anyád lehettem!
JÉZUS: Mért beszélsz a múltról?
Mért nem látsz a jövőbe?
Mi össze vagyunk kötve
Mindörökre!
MÁRIA: Örökre! Örökre!
Ez férfiszó,
Mi asszony teremt,
Az mindig mulandó,
Az arcod, a szemed,
A tested halandó
Jézus
Rossz napok jönnek,
A nép elhagy,
S a főpapok megölnek!
JÉZUS: Így lesz, hiszen így áll
Az Isteni Tervben,
Pusztuljon a mag,
Hogy a gyümölcs teremjen!
Meg kell, hogy haljak,
De ne hidd, hogy hiába,
Fájdalmad megváltás,
Áldás a világra.
És ha jő az órám,
S széjjeltépnek,
Kérlek, anyám
Ne a testem nézzed!
Vesd föl a szemed,
Nézz föl az égre,
Hagyd, hogy a fény
A lelkedet érje
Értsd meg a sorsom,
S ha fáj majd nagyon,
Tudásod enyhítsen
Fájdalmadon:
Én a Napból jöttem el!
Csak fénnyé válok újra!
Csak visszatérnem kell!
Anyám, engedj az útra!
MÁRIA: Test a testemből
Gyermekem, szentem,
Gonosz egy terv az,
Ha elhagysz érte engem...
JÉZUS: Én a pusztában már a kísértést legyőztem.
Szűköl a Gonosz, menekül tőlem.
Megrendült előttem a sötétség hatalma,
Anyám, ó anyám, csak te állsz az utamba!
Ki megtart: elveszít. S ki elenged: megtart
Ha szeretsz: elengedsz. Ha marasztalsz: elhagysz.
MÁRIA: Jézusom, Báránykám,
Örültem Néked,
Hagyj el, ha menned kell,
S ne hagyd, hogy féljek.
Védtelek, óvtalak,
Gyönyörködtem benned,
Ég veled, Jézusom,
Mennyei Gyermek.
Mondd meg, mit tegyek?
JÉZUS: Adj vissza sorsomnak
És engedj az utamra!
MÁRIA: Legyen hát, ahogy a teremtő akarja.
Menj, Fiam, menj!
Ég áldjon téged, gyermekem,
Menj, fiam, menj!
Indulj hát, immár engedem.
Menj, Jézus, menj!
Többé nem tartóztatlak már.
Menj, Jézus, menj!
Ott lelked végső békessége vár.
Hagyj itt fiam!
Ne aggódj hát anyád felől,
Menj, Jézus, menj!
Indulj csak trónusodra föl.
Fennen tündökölj!
Hagyj itt, s én várom majd, hogy újra értem jöjj, fiam!
Menj hát, hol hozzád minden jó,
Országod vár,
Megváltó, édes Megváltó!
Menj hát, gyermekem!
Menj, hagyj itt engem!
Vár rád az Út!
Vár rád a menny!
Menj, Jézus, menj!
Menj, fiam, menj!
(János egyedül)
JÁNOS: Ketten veszítették el a gyermeküket:
Mária
És az Isten.
S bár asszony volt Mária,
Törékeny, földi ember,
Veszíteni úgy tudott,
Mint az Isten.

| «« Előző szám |   « 26/28 »  | Következő szám »» |