[ Musical gyűjtemény ] -> Mária evangéliuma ~ Királyok és pásztorok látogatása
| «« Előző szám |   « 15/28 »  | Következő szám »» |

GÁSPÁR: Üdvözölni jöttünk, üdvözítőnk.
Jól figyeltünk fényes csillagra fönt.
PÁSZTOROK: Üdvözítő?
Ez a kis béka?
Ha-ha-ha, nagy király!
Ez aztán tréfa!
Látom már Heródest,
Mint adja át
Hatalmát néki...
Jó vicc... Nahát!
MENYHÉRT: Csalhatatlan jel fejünk fölött,
Útra keltünk hát, hogy meglássuk őt.
PÁSZTOROK: Mondhatom, megérte
Fáradni érte,
Ha-ha-ha, megváltó,
Itt vagy hát, végre?
Népünknek vezére,
Próféta ígérte,
Hatalmas hős,
Csak vézna még - szegényke!
BOLDIZSÁR: Üdv tenéked Jézus, nagy király!
Megköszöntünk téged, ahogy kijár.
PÁSZTOROK: Mért pont egy jászolban,
Magasztos fenség?
Több járna néked,
Ez képtelenség!
Ez hát az új király,
Ettől fél Heródes,
Ha-ha-ha, ha megnő,
Megvált majd - de jó lesz!
KIRÁLYOK: Üdv tenéked Jézus, nagy király!
Megköszöntünk téged, ahogy kijár.
PÁSZTOROK: Ez vezet minket
Az új Kánaánba?
Ez hát az új vezér
Népünknek álma?
Üdvözlégy, nagy király,
Istennek hős fia,
Ha-ha-ha, Megváltó,
Üdvözlégy, Józsua!
KIRÁLYOK: Üdvözlégy, Józsua!
PÁSZTOROK: Ebben az országban
Nem lehet már élni,
Csak sunyin hazudni,
Nyomorogni, félni!
Már apám apjának
Megígérte Isten,
Szabadítót küld, hogy
Mirajtunk segítsen.
Hatalmas Mestert,
Messiást, Mózest,
Ki legyőzi Rómát,
S elsöpri Heródest!
No itt van, tessék,
Nézzétek, bolondok:
Kit küldött nekünk?
Egy nyávogó porontyot!
(Közelebb lép Máriához. Hangja már fenyegető.)
Ez a nő őrült!
Megcsalták álmai!
Be van tán rúgva,
Vagy rémeket lát?
Elment az eszed
Vagy bolondnak teszed csak
Magad, te asszony?
Hogy hívnak hát?
MÁRIA: Mária.
Mária!
Részeg vagyok, az örömtől részeg,
Mámort érzek, mint bárki,
Mint bármely nő, ki világra hozta gyermekét.
Álmodom, lehet, hogy álom e mámor,
Vagy őrült vagyok tán, hisz őrült
S túl vakmerő, ki szülni mer e földre még!
Lázadó vagyok, meg őrült,
De anyának király, kit ő szült,
És minden asszony isteníti gyermekét.
Jézusom.
Gyermekem.
Tanuld meg hát:
Ő így néz rád!
Anyád így lát: hol állsz, egy istent lát!
Fölötted glória!
Dicsőség, glória!
Király és Isten szunnyad az ember fiában, igen.
Hát lásd,
Értsd meg, hogy isten vagy!
Élj bátran,
Találd meg álmaidat!
Hát láss!
Szerelmünk Istenben testté lőn benned már,
Tebenned, Gyermekem!
Gyermekem.
JÁNOS: Bizony! Király és Isten szunnyad az ember fiában!
No meg egy állat... Üdvözlégy, Mária!
(József riadtan lép asszonyához.)
JÓZSEF: Mária, Mária!
El kell innen mennünk,
Mindegyik veszélyes!
MÁRIA: József, bízzál bennük!
JÓZSEF: Nem bízok egyben se,
Ismerem a népet.
MÁRIA: Jó emberek, hidd el,
Félnek csupán. Félnek.
JÓZSEF: Aki fél, az nem jó,
Veszélyes a gyáva,
Nincs jó ember egy se,
Nincsen Júdeába!
JÁNOS: Öle alig zárult,
Méhe még sebesült,
Szamárnak hátára
Így ült a menekült.
S az egyetlen ponton,
Hol tán biztonságban van,
Anyja mellén szunnyadt
Világnak Királya.

| «« Előző szám |   « 15/28 »  | Következő szám »» |