Sancho:
Ő a gazdám, én kedves gazdám.
Tépd ki a körmömet egyenként ő a gazdám!
És ehhez magyarázat nem kell.
Van úgy, hogy bolondnak bolondja lesz az ember.
Igen őt úgy kedvelem, bár levágják bal fülem.
Legyek birkagulyás, hogyha szolgálok mást, a gazdám ő!
Ő a gazdám, én kedves gazdám.
Hogyha leforráznak, mint egy pulykát ő a gazdám.
Ne kérdezd, miért mi okból.
Úgysem felelhetem, hogy azért ez okból.
Bár a csontomat törd szét, húsom legyen főzelék.
Pörkölj meg, darálj át, tálalj mellém uborkát.
Ugyan nem tudom mért, mégis azt mondom én: a gazdám ő!
|
|