Max Bialystock irodája
Egykor tán nagyvonalúan berendezett, ám mára lerobbant, koszos és rendetlen. Baloldalon nagy asztal székkel, mögötte a fal mellett kis széf és egy hűtőszekrény. Balra két ajtó: egy a gardróbba, a másik a fürdőszobába. Hátul jobbra és balra egy-egy balkonra nyíló franciaablak. Jobbra akasztós szekrény, benne kéziratok, stb., az iroda bejárati ajtaja mellet egy öreg pianínó. A bejárati ajtón felirat: „Max Bialystock, Színházi Producer”. Középen hatalmas régi bőrkanapé. Az iroda falán vagy fél tucat bekeretezett plakát Bialystock korábbi darabjairól, köztük „Az ügynök halála – jégrevü!”, „Áin és Kábel”, stb. Szemmel látható, hogy Max az irodájában él: rezsó, kávéfőző, és egy szárítókötélen alsónadrágok, zoknik. Egy hónappal később járunk, június 16., szerda van, nagyjából délelőtt 11 óra. Max a kanapén fekszik, tetőtől talpig újságpapírba takarózva. Jobb felől az ajtón bátortalan kopogás. Az ajtó nyílik, és Leopold Bloom kukucskál be. Félénk, 35 év körüli könyvelő, filléres öltönyben, karján vacak esőkabát, kezében olcsó műbőr aktatáska.
Leo: Jó napot! ( néhány lépést tesz beljebb ) Mr. Bialystock?
Van itt valaki? Mr. Bialystock?
Max: ( felugrik a kanapéról, felbődül, halálra ijesztve Leót )
Ki vagy? Mit keresel itt? Mit akarsz? Mi van, süket vagy? Beszélj! Miért nem beszélsz?
Leo: Nem merek. Félek.
Max: Jól van. Jól van. Szedd össze magadat. Vegyél mély levegőt.
Leo: Aaaaaaaaaaaah.
Max: Ki vagy te?
Leo: Leopold Bloom vagyok. Könyvelő. A Whitehall és Marks-tól. A könyvelés miatt jöttem.
Max: Ja, hogy amiatt. Jó…
( kopogtatnak )
Ki az?
Ölelj-Csókolj: ( kintről ) Ölelj! Csókolj!
Max: Ölelj-Csókolj, az egyik befektetőm. ( Leót a fürdőszoba felé tuszkolja )
Figyelj, egy fontos üzletfelemmel kell találkoznom. Menj ki egy percre.
Leo: De nem kell kimennem.
Max: Próbáld meg. Gondolj a Niagara vízesésre.
( belöki a fürdőszobába. megint kopogtatnak )
Egy pillanat és jövök, bébi!
( Max egy szekrényhez rohan, kinyitja, a Vén Csitrik tucatjainak bekeretezett képét látjuk. Sietve átkutatja Ölelj-Csókoljt keresve, közben hangosan motyog )
Max: Lássuk csak, hol van Ölelj-Csókolj, Ölelj-Csókolj. Nyaljál-Faljál, Teperj-Tekerj, Püfölj-Dudálj, Pipilj-Ka… á, itt van, Ölelj-Csókolj.
( Előkapja Ölelj-Csókolj 13x18 cm-es képét a szekrényből, és becsukja az ajtaját. Ugyanekkor Leo lép ki a fürdőszobából )
Leo: Először nem ment, de magam elé képzeltem a Niagara vízesést, és…
Max: ( hangosan suttogva, gyorsan visszatuszkolja Leót a fürdőszobába, és rácsukja az ajtót )
Vissza! Vissza! Maradj csöndben! És ne hallgatózz!
( A bejárati ajtóhoz vágtat, a fényképet jól látható helyre, a zongorára teszi. Ajtót nyit, az ajtóban Ölelj-Csókolj áll, esernyővel a kezében. Nyolcvan körüli, igazi Vén Csitri )
Helló, bébi!
Ölelj-Csókolj: Ölelj! Csókolj!
Max: Amint becsuktam az ajtót.
Ölelj-Csókolj: Mi baj, Bialy? Már nem szeretsz engem?
Max: Szeretlek? Imádlak! Elhoztad a kis csekket? Bialynak nem lesznek darabocskái csekkecskék nélkül.
Ölelj-Csókolj: ( kiveszi a csekket, Max felé nyújtja, de az utolsó pillanatban elhúzza előle )
Tessék… De előbb játsszunk egyet. Egy jó kis mocskos játékot.
Max: Jól van, gonosz asszony. Melyik legyen?„Az Elsőbálozó és a Pedofil Postás”?
Ölelj-Csókolj: Jó, de akkor kétszer csengess!
Max: Akkor inkább legyen a „A Rabbi és a Guminő”. Ezt mindig szereted.
Ölelj-Csókolj: Tudom már, játsszuk el „A Szűz Tejeslány és a Felszerszámozott Lovászlegény”-t!
Max: Nem érzek elég erőt hozzá…
Ölelj-Csókolj: Ne izgulj, gyengéd leszek.
Max: Akkor jó.
Ölelj-Csókolj: ( az ernyőt rúdként a vállára teszi, mintha két kanna tejet vinne )
Jaj, de nehéz ez a tej. Sose érek haza.
Max: Atyám!
Ölelj-Csókolj: Segítség! Hé, te ott, Felszerszámozott Lovászlegény! Segítenél?
Max: Hát persze, kis Szűz Tejeslány. Előbb elveszem a tejet, aztán elveszem a szüzességed.
Ölelj-Csókolj: ( miközben Max megragadja és magához húzza )
Nem! Nem! Soha! Soha! Igen! Igen! Csináld, csináld!
Max: Nyugi! Nyugi!
Leo: ( kilép a fürdőből ) Jesszusom.
Max: Úgy érted, pardon? Akkor mondd, hogy pardon, és tünés vissza!
Leo: Ahhhhhhahhhhhahhhh.
Max: Nem „ahhhhahhhhahhhh”, csak „pardon”.
Leo: Pardon.
Ölelj-Csókolj: ( újra a karjai közé kaparintja Maxet )
Röpíts az égbe, te állat! Röpíts az égbe!
Max: Persze, persze, bébi. Csütörtökön. Gyere vissza csütörtökön. Csütörtökön az égbe röpítelek. Talán én is megyek veled.
Ölelj-Csókolj: Ó!
Max: De előbb a csekket. Lássuk a csekket. A csekkecskét.
Ölelj-Csókolj: Csekkecske! Ó, persze. Tessék. Ráírtam a darab címét, ahogy kérted. Készpénz. Furcsa egy cím. Készpénz.
Max: Miért? „Eljő a jeges”, az nem furcsa? Viszlát csütörtökön. Csá, bébi!
Ölelj-Csókolj: Csá! Pápá!
Max: Pápá! Hasta la vista! ( Ölelj-Csókolj el, Max zsebre vágja a csekket, morog )
Mocskos vén csitri.
Leo: ( kinyitja a fürdőszoba ajtót ) Kijöhetek már a fürdőszobából, Mr. Bialystock?
Max: Persze, persze.
Leo: ( félénken elősomfordál ) Szörnyen sajnálom, hogy rajtakaptam, amint szexuálisan zaklatott egy tiszteletreméltó idős hölgyet.
Max: Még hogy én zaklattam. Szabad a kabátot?
Leo: Köszönöm.
Max: Szóval könyvelő vagy, mi?
Leo: Igen, uram.
Max: Értesz a számokhoz.
Leo: Így van, uram.
Max: Akkor adj számot! Mi volt ez a leselkedés? Csak nem vagy kicsit perverz, hm?
Leo: Ó!
Max: Tudom, mit gondolsz! Hogy mersz elítélni, anélkül, hogy a részleteket ismernéd?
Leo: Mr. Bialystock, én nem íté…
Max: Pofa be! Ez egy költői kérdés volt! Tudod te, ki voltam én?
Leo: Persze. Max Bialystock, a Broadway császára.
Max: Nem! Én Max Bialy-…! Ja… Úgy van! Úgy van!
Leo: Ha szabad egy megjegyzést, Mr. Bialystock, és kérem, ne vegye rossz néven, de ön amellett, hogy egy piszkos kéjenc…
Max: Köszönöm.
Leo: …ön az egyik legnagyobb Broadway producer is egyben. És valamit tudnia kell rólam. Kisgyerekként volt szerencsém látni a „Bialy-baba és a negyven rabnő”-t. Még mindig őrzöm a jegyet, és azóta él bennem a titkos vágy, hátha én is lehetek egyszer nagy Broadway produ- Broadway produ- Broadway produ-
Max: Producer?
Leo: Igen, uram.
Max: Titkos vágy, mi? Fiacskám, adok egy jótanácsot.
Leo: Igen, uram.
Max: Maradjon titkos. Te meg könyvelj szépen tovább.
Leo: Igen, uram.
Leo leül, könyvelni kezd, Max a jobb oldali franciaablakhoz sétál, és hanyagul kibámul.
Max: A mindenit, ezt nevezem! Micsoda dögös bögyös szőke nő szállt ki abból a fehér Rolls Royce limóból!
Kivágja az ablakot, és lekiabál az utcára.
Ez az, bébi, amid van, azt mutasd! Tedd csak ki! Haha!
Becsukja az ablakot, visszalép a szobába.
Leo: Mr. Bialystock.
Max: Igen?
Leo: Feltarthatom egy percre?
Max: Egy percre?
Leo: Igen, egy percre.
Max: ( zsebórát húz elő ) Oké. Egy perc.
Leo: Végignézve a…
Max: Gyerünk! Még ötvennyolc másodperc. Elpazaroltál két másodpercet.
Leo: Nos, átnézve a könyvelést, a bevételek oszlopában…
Max: Negyvennyolc másodperced maradt. Nyomás, nyomás.
Leo: ( idegesen kapkod ) Ó! Hú… a bevételek oszlopában…
Max: 28 másodperc. Kifutsz a időből. Leo: Eltérés van a végeredmény
Tik-tak. Tik-tak. Tik-tak. Nem tudom, a számok…
Ha lenne egy percem…
17 másodperc. 15 másodperc. El tudnám magyarázni…
( Leonál elszakad a cérna, a nadrágzsebéből kék színű anyagot húz elő. )
Leo: Mr. Bialystock, ilyen körülmények között nem tudok beszélni. Szörnyen felidegesít.
Max: Az micsoda? Egy zsebkendő?
Leo: Nem, semmi. Semmi.
Max: ( elveszi tőle ) Ha semmi, akkor miért nem nézhetem meg?
Leo: ( vissza akarja szerezni ) A kendőm! A kendőm! A csicsikendőm! Adja vissza a csicsikendőmet! ( félrebeszél, nyög, hörög )
Max: ( visszaadja ) Sss. Itt van, itt van, itt van. Csak semmi pánik. Semmi pánik.
Leo: Ahhhhh. Bocsánat. Csak nem szeretem, ha hozzáérnek a csicsikendőmhöz. Nem fontos. Kis kényszerképzet. Gyerekkorom óta megvan, és nagyon megnyugtat… Le kell feküdnöm egy percre.
( Lefekszik a padlóra, és magzati pózba kucorodik, miközben halkan sóhajtozik. )
Max: Énhozzám jön mind. Az összes idióta. Hogy találnak meg ezek?
( odalép hozzá, lehajol, hogy fölsegítse )
Halló, Csicsike… Tudok segíteni?
Leo: ( páni félelemben ) Ahhhh!
Max: Mi az?
Leo: Maga rám fog omlani!
Max: Mi?
Leo: Maga rám fog omlani! Tudom, hogy rám fog omlani, és szétlapít, mint egy bogarat! Kérem, ne omoljon rám!
Max: ( kissé ráomlik )Nem fogok rád omlani! Nem fogok rád omlani! Leszel szíves összeszedni magadat? ( újból a kezét nyújtja, hogy felsegítse )
Leo: ( feltápászkodik, hisztérikusan hátrálni kezd ) Ne nyúljon hozzám! Ne nyúljon hozzám!
Max: Fejezd már be! Mi bajod van?
Leo: Idegrohamom van. Rám tört a roham. Nem tudom leállítani. Ha rám tör, nem tudom leállítani. Idegroham.
Max: Azt látom. ( az asztalához siet, tölt egy pohár vizet )
Tarts ki. Már jövök. Már jövök. ( visszajön, Leo képébe önti a vizet )
Leo: Vizes vagyok! Rohamom van és vizes vagyok! ( Max pofon vágja )
Ez fájt! Fájok! Vizes vagyok! És rohamom van!
Max: Mit csináljak? Mit csináljak? Én is idegrohamot kapok tőled!
Leo: Túl közel van. Álljon hátrébb! Álljon hátrébb! Megijeszt. Üljön le ott.
Max: (leül az asztalnál, erőltetett jófiús, haverkodó, együttérző mosolyt küld Leónak)
Most ülök. Jobb így?
Leo: Sokkal jobb. Így nagyon jó. Azt hiszem, kijövök belőle.
( Max még szélesebb, még átlátszóbb vigyort küld )
Köszönöm, hogy mosolyog. Ez sokat segít.
Max: Ismered a mondást: „Két ember között a legrövidebb út a mosoly”. He-he-he.
( magának ) Félkegyelmű. ( újból egy széles mosoly ) Most már jobb?
Leo: ( lenyugodott, elteszi a kék kendőt ) Igen, minden rendben. Köszönöm.
Mondhatok valamit?
Max: Persze, Miskin herceg, mit tehetek önért?
Leo: Én nem viccelnék a maga helyében, Mr. Bialystock. Legutóbbi darabjának, a „Funny Boy”-nak a könyvelésében súlyos hibát fedeztem fel.
Max: Hol? Mit?
Leo: Nos, a befektetői lista szerint ön százezer dollárt gyűjtött össze. De a show csak kilencvennyolcezer dollárba került. Kétezer dollár hiányzik.
Max: Na és? Elvertem egy törökfürdőben. Kit érdekel? A darab megbukott. Bloom, légy olyan jó, és rakj arrébb néhány tizedesvesszőt. Megy az neked. Könyvelő vagy! A szellem embere! Benne van a könyv szó a mesterségedben! A velőről nem is beszélve.
Leo: Ez csalás.
Max: Ez nem csalás. Ez jótékonyság. ( Leo orra elé tartja nyakkendőtűjét )
Bloom, látod ezt a nyakkendőtűt? Ezen akkora igazgyöngy volt, mint a szemgolyód! Kézzel varrt olasz cipőt viseltem, 500 dolláros öltönyt, és nézz meg engem most! Nézz csak meg! Kartonpapír a derékszíjam! Meg kell mentened! Könyörögve kérlek! Ne küldj a börtönbe! Segíts!
Leo: Rendben van… Megteszem, megteszem.
Max: Tényleg?
Leo: Igen, megteszem. Kétezer dollár nem olyan nagy összeg. Biztos el tudom rejteni valahogy. Végül is, az adóhatóságot nem érdekli egy bukott darab.
Max: Jó, így igaz. Megoldod. ( a kanapéhoz megy )
Szundítok egyet. Ha bárki keres, nem vagyok itt. Kivéve Püfölj-Dudáljnak.
Leo: ( maga elé, miközben Max elalszik ) Lássuk csak… ha hozzáadjuk ezeket a levonásokat, az annyi mint, ah, hmmm… különös… egészen különös, mégis bizonyos körülmények között a producernek a sikernél is nagyobb hasznot hozhat egy bukás.
Max hirtelen felül.
No. 4. MEGCSINÁLJUK – előzene
Leo: Hmmmm. Igen. Ez lehetséges. Ha biztos vagy benne, hogy a show megbukik, vagyonokat kereshetsz rajta.
Max: Igen?
Leo: Igen mi?
Max: Igen, amit az előbb mondtál. Mondd tovább!
Leo: Mit mondtam?
Max: Azt, hogy bizonyos körülmények között a sikernél is nagyobb hasznot hozhat egy bukás.
Leo: Igen, ez lehetséges.
Max: Ezt mondogatod, de azt nem mondod meg, hogyan!
Leo: Nos, ezt hívják kreatív könyvelésnek. Tegyük fel, egy percre, hogy ön egy tisztességtelen ember.
Max: Tegyük csak, tegyük.
Leo: Rendben. Mikor a legutóbbi show-ját, a „Funny Boy!”-t bemutatta, kétezer dollárral több gyűlt össze, mint amennyire szükség volt. De összeszedhetett volna rá egy milliót is, csinált volna egy százezer dolláros bukást, a többit megtartotta volna.
Max: De mi van, ha siker?
Leo: Hát, börtönbe csukják. Mivel nem száz százalék részesedést adott el a darabból, hanem ezer százalékot. Tehát ha a darab sikert arat, képtelenség lenne kifizetni a befektetőket. Érti?
Max: Értem. Tehát ahhoz, hogy a tervünk működjön, találni kell egy tuti biztos bukást.
Leo: Tervünk? Milyen tervünk?
Max: Milyen tervünk? A te terved, te nyavalyás kis géniusz!
Leo: Ez nem terv volt részemről. Csak egy röpke kis gondolatkísérlet.
No. 5. MEGCSINÁLJUK!
Max: Bloom, az ilyen gondolatokból világok születnek! Még most sem érted? Édes kis Bloom, zseniális Bloom. Annyira egyszerű. Első lépés: megtaláljuk a valaha írt legrosszabb darabot. Második lépés: szerződtetjük a létező legrosszabb rendezőt. Harmadik lépés: Összeszedünk kétmillió dollárt…
Leo: Kettőt?
Max: Naná! Egyet nekem, egyet neked! Ismerek egy rakás gazdag vén csitrit. Negyedik lépés: szerződtetjük New York legrosszabb színészeit, és megtartjuk a Broadway-bemutatót. És mielőtt annyit mondanál, hogy ötödik lépés, megbukunk, bezárjuk a boltot, fogjuk a két milliót, és irány Rió.
Leo: Rió? Nem, ez nem fog menni.
Max: Ó, ember, be kicsiny a te hited!
MIT MONDOTT ROBINSON PÉNTEKNEK,
MÍG A SZIGETEN KÖRBEJÁRT?
ÉS AZ ELSŐ NAGY BALHÉ ELŐTT
MIT MONDOTT BONNIE-NAK CLYDE?
HOGY SZÓLT WASHINGTON,
MIKOR SZAVÁRA VÁRT SOK HAZAFI?
DERENG MÁR VALAMI?
Leo: Mit mondtak?
Max: MEGCSINÁLJUK! MEGCSINÁLJUK!
MEGCSINÁLJUK ÉN ÉS TE!
MEGCSINÁLJUK! MENNI FOG EZ!
NINCS SZEMERNYI KÉTSÉG SE!
MINDEN ÁLMOD MEGVALÓSUL,
MINDEN VÁGYAD TELJESÜL.
GYÖNYÖRŰ NŐK, TISZTA MEZTELENÜL
RÁDVETŐDNEK ÉS VETKŐZTETNEK ESZTELENÜL
MEGCSINÁLJUK! MENNI FOG EZ!
VÁR A MOCSKOS NAGY LÓVÉ!
( csettint ) ÍGY FOG MENNI! EZ CSAK ENNYI!
AKTAMOLY ÚR NINCS TÖBBÉ.
NAGY PRODUCER! AZ! PRODUCER!
MINEK FUTSZ EL? ÁLLJ ELÉ!
MEGCSINÁLJUK! MENNI FOG EZ!
AKI BÁTOR, CÉLHOZ ÉR!
Erre mit lépsz, Bloom?
Leo: MIT LÉPEK RÁ?
MAGAMAT SZINTE BROADWAY PRODUCERNEK LÁTOM!
MIT LÉPEK RÁ?
VALÓRA VÁLHAT VÉGRE LEGSZEBB ÁLMOM!
MIT LÉPEK RÁ?
MIT LÉPEK RÁ?
EZT LÉPEM RÁ, BARÁTOM:
( beijedve ) NEM FOG MENNI. NEM FOG MENNI.
MERSZEM SEMMI NINCS HOZZÁ.
LÚZER VAGYOK. GYÁVA NYUSZI.
GYÁVA KUKAC, LÁTHATNÁ.
SAJNOS NŐK ÉS FLÖRTÖK TERÉN
NÉMI HÉZAG… HÁT, VAN MÉG…
GYÖNYÖRŰ NŐK, TISZTA MEZTELENÜL,
CSÓKDOSNAK ÉS FOGDOSNAK,
ÉN ELÁJULNÉK!
Max: Te nyavalyás, beszari, vacak kis hernyó! Hát nem akarsz pillangó lenni? Nem akarsz szárnyakat bontani, hogy ellebeghess a dicsőség felé?
Max: MENNI FOG EZ! Leo: MISTER BIALYSTOCK,
MENNI FOG EZ! A DALBÓL SOK!
NEM EGY REJTÉLY, NEM BALHÉZOK,
NEM CSAK MAJRÉZOK.
SZENT ÉN NEM VAGYOK AZ,
GRÁL. AKIT BENNEM SEJT.
MENNI FOG EZ! MISTER BIALYSTOCK,
MENNI FOG EZ! EZ VAGYOK,
JOBB CSAK EGY SELEJT,
A CSAK EGY RAMATY,
PEZSGŐ AKIT JOBB, HA
A SZÓDÁNÁL GYORSAN ELFELEJT
KÉPZELD, LEO: NEM FOG MENNI!
SEMMI MELÓ!
Leo: NEMHOGY RIÓ,
BÖRTÖN VÁR!
Max: MENNI FOG EZ!
Leo: NEM FOG MENNI!
Max: MENNI FOG EZ!
Leo: EZ NEM MEGY, NEM MEGY, NEM MEGY,
NEKEM NEM MEGY!
AKI BÁTOR, PÓRUL JÁR!
Max: Pórul? Micsoda hülyeség! Aki mer, az nyer! Bloom, te egy üstökös vagy, ami meghódítani készül a csillagos eget!
Leo: Én? Üstökös?
Max: Bizony. Hát nem veszed észre mennyivel több van benned, mint amennyi benned van?
Leo: Mr. Bialystock, maga azt hiszi, hogy vér folyik az ereimben, de attól tartok, hogy téved. Visszamegyek könyvelni a „Whitehall és Marks”-hoz. Isten önnel örökre! (ki)
No. 6. NAGY PRODUCER LESZEK EGYSZER
Max: Bloom, várj egy pillanatot, gondold át még egyszer, csak gondolkozz rajta –
Ó…ó… ( térdre rogy és felkiált )
Édes jó Istenem, nekem nagyon kell az a pénz!!
( Fény le Maxen. )
|
|