[ Musical gyűjtemény ] -> Kvantum Fantum csapdája ~ Második szín: Kata szobája
| «« Előző szám |   « 2/6 »  | Következő szám »» |

a kalapács énekel:
Szo szo mi fa mi re
Re mi fa szo makro
Szo szo mi fa mi re
Makro makro makro

Kata (közben):
Na? ... Mi ez a hangzavar? Elromlott a magnó? Kikapcsolom.

kikapcsolja, a kalapács tovább énekel


Kata:
Hát ez nem igaz! Dalol a sarokban a kalapács!

Ede és Döme megjelenik

Ede:
Ha nem tévedek, megérkeztünk, Döme.

Döme:
Hû! És nézd csak! Ez lesz az ember! De miért nem szólal meg? Te! Lehet, hogy az emberek nem tudnak beszélni?

Kata:
Má... már hogy ne tudnék beszélni... Csak egy kicsit megijedtem. Hogy kerültök ide ilyen hirtelen? Kik vagytok?

Ede:
Hát, Elektron Ede

Döme:
Elektron Döme

Kata:
Micsoda? Kicsoda? Elektron?! De hiszen azok icike-picikék. Tanultam az iskolában. Á, ti nem lehettek azok. Az elektronokat szabad szemmel nem is lehet látni.

Döme:
Jó, jó, jó, de mi akkor is elektronok vagyunk.

Ede:
Egy vasatomban.

Döme:
És egy kalapácsban lakunk. És megtanultuk a varázsdalt!

Ede:
Úgy kezdõdött, hogy jött egy borzasztó elektromos vihar, és Kvantum Fantum elrabolta a tesónkat.

Döme:
De egy akkora vihar volt, hogy ha nem hasalunk le, ...

Kata:
Egy kukkot sem értek az egészbõl.

Ede:
Hát persze, mert az öcsikém mindent összekavar. Mert állandóan csak az ion-indiánjaival van elfoglalva.

Kata:
Tényleg? Az indiános könyveket én is nagyon szeretem.

Döme:
Na látod, Ede! Sajnos mi olyan keveset tudunk az emberekrõl.

ének:
Kata:
Él olyan ember, aki már felnõtt
Él olyan apró, kicsi, mint én
Él olyan ember, aki csak fiatal
Él aki okos és vén
Él olyan ember, aki csak hazudik
Él aki mindig igazat mond
És a különbség nemigen látszik
Ez bizony igazán gond
De én csak egy Kata vagyok.

Elmosogatok és leviszem a szemetet
Írom a leckét, csiszolom az eszemet
S ha feljön a telihol álmodozhatok
Ameddig csak akarok

Van ki a pénzét nem teszi félre
De lelke vidám, mint mókus a fán
Van ki csak épít kalyibát, palotát
S lót-fut a pénze után
De én csak egy Kata vagyok

Elmosogatok és leviszem a szemetet
Írom a leckét, csiszolom az eszemet
S ha feljön a telihol álmodozhatok
Ameddig csak akarok

Van ki a suliban a körmét festi
De nézi titokban az Esti Mesét
S képzeletében a színpadon állva
Játssza a csöppnyi eszét
De én csak egy Kata vagyok

Elmosogatok és leviszem a szemetet
Írom a leckét, csiszolom az eszemet
S ha feljön a telihol álmodozhatok
Ameddig csak akarok

Hát én... én ilyen Kata vagyok.

Ede:
Na, Kata, te is olyan álmodozó vagy, mint az öcsikém!

Döme:
Te Kata! Az ott mi?

Kata:
Az? Villanyvasút. Itt bekapcsolom, van benne egy villanymotor, abban mûködni kezd az elektromos erõtér, és ...

Döme:
Jaj. Jaj, jaj, elrabol bennünket! Jaj!

Kata:
Dehogy, dehogy rabol! Hát én irányítom!

Ede:
Hú, de frankó!

Döme:
Hú! Igaza volt Mimikron Apónak. Neked van hatalmad az elektromos erõtér fölött.

Ede:
Kata! Gyere velünk! Segíts kiszabadítani Esztert!

Kata:
Oké. De ha Apu meg Anyu közben hazajönnek?

Döme:
Mi is meglógtunk otthonról. De a gamma-éj végéig haza kell érnünk. A gamma-éj nálatok embereknél egy órát jelent. Így idejében otthon leszel te is.

Kata:
Biztos?

Ede, Döme:
Egész biztos.

Döme:
Mert csak a gamma-éj végéig tart a varázsdal ereje. Mire te ismét ember lehetsz, mi meg elektronok.

Kata:
Én is olyan pici leszek, mint egy elektron?

Ede:
Igen, ha elénekled velünk a Mikrodalt.

Döme:
Vagyis a kicsinyítõ éneket.

Ede:
És utána bemegyünk a kalapácsba.

Kata:
Jaj, de jó! Bemegyek a kalapácsba. Bemegyek a kalapácsba! Hüüm. ...
És hogy jövök ki?

Ede:
Hát a Makrodallal! Vagyis a nagyító énekkel, amivel idejöttünk hozzád.

Kata:
Hát tõlem akár indulhatunk is.

Döme:
Bocsánat. Ha szabad érdeklõdnöm, öö... Melyik a kalapács?

Kata:
Huhöhöhööö Nem tudod, melyik a kalapács?

Ede:
Ne nevess, ne nevess! Honnan tudnánk? Hiszen még soha nem jöttünk ki belõle.

Kata:
Bocsánat. Hm. Ez itt a kalapács.

Ede, Döme:
Hát, ez... Egész szép.

Döme:
Hûha. Milyen szép helyen lakunk!

Ede:
Szép, ... Na. Kezdjük.

Kata:
Jó.

Ede:
Tanuld meg a Mikrodalt. Gyere a kalapácshoz,

Kata:
Igen,
Ede:
És most így... így fogd be az orrod!

Kata:
Jaj, jaj, de izgis.

ének (orrot befogva):
Ede, Döme:
Szo szo mi fa mi re
Re mi fa szo mikro

Kata:
Szo szo mi fa mi re
Re mi fa szo mikro

hárman:
Szo szo mi fa mi re
mikro mikro mikro

eltûnnek



| «« Előző szám |   « 2/6 »  | Következő szám »» |