Megszültél, anyám.
Késő már, hogy megbánd.
Testvér, így élsz te is,
oly sok mocskot látsz.
Kaptam őrült kéjt, húgom.
Kaptam vagyont érő bájt, rokon.
Kaptam leckét és verést,
sok rossz nap közt,
pár jó is várt.
Ez a sok haj,
és ez a fej,
ez a nagy ész,
homlok és fül,
szemek és orr,
száj és a nyelv,
fogak és íny;
ezt kaptam én.
És ez az áll,
és ez a nyak,
és ez a váll,
és a két kar,
mell és izmok,
benn a szív,
ezernyi ér;
ezt kaptam én.
Van kemény gerincem,
és könyököm,
van öklöm,
és ha megütöm,
ami jár ? van seggem-
leülöm!
Nézd a testem ? hús és vér!
Megszültél anyám,
amit kell ? adtál!
Testvér, így élsz te is,
Isten, így nézz te is rám!
Kaptam őrült kéjt, húgom.
Kaptam vagyont érő bájt, rokon.
Kaptam leckét és verést,
sok rossz nap közt pár jó is várt.
Ez a haj, ez a fej,
a két szem és az orr,
száj és nyelv és az áll,
és a nyak és a váll,
ez a mell, és a szív;
ez mind, mind enyém!
És a két térd ? ezt kaptam még!
Két kis herém ? óh de szép!
Kaptam bőrt,
kaptam szőrt,
kaptam segget,
kaptam vért,
kaptam észt,
kaptam ösztönt;
azt hogy ÉLJ!
ÉLJ! ÉLJ! ÉLJ! ÉLJ!
|
|