Mint a lágy őszi szél ahogy bőrömhöz ér
Mint tavaszi nap, finoman simogat, ahogy nézel
Mikor nyári esőt csókol számra az ég
És sóhajod hűt, bár a lelkem elég
ahogy nézel
Minden vad poklon át és a mennyen is túl
Hol az idő megáll, lelkünk összesimul
Sírig tartó ígéret
Ahogy nézel
Ez a nem nyugvó vágy ami lelkemre ül
Fel az égig emel
Boldog könnyeket szül
És a napot elérem
Ahogy nézel
Mint a megfagyott tó, ami olvadni kezd
Jégnek hűlt helye lesz és a tél elereszt
Ahogy nézel
Mint a múltból egy dal, csupa szépet idéz
Fel a mennyig hatol, földre angyalt igéz
Ahogy nézel
Mint a vad hullámhegy ahogy partra kerül
Lassan hozzád simul, lelkem megszelídül
S bennem dobog a szíved, te is érzed
Minden sötéten át égő fényeket
Gyújt
És a tűz amit fűt, védő meleget
Nyújt
És az édenbe érek
Ahogy nézlek
Már nem félek
Amíg élek,
Így néz rám
|
|