[ Musical gyűjtemény ] -> A padlás ~ Mit ér egy nagymama unokák nélkül

| «« Előző szám |   « 3/18 »  | Következő szám »» |

Nehéz, nehéz, sok hosszú év nagy súly a vállamon. Nehéz, kicsit nehéz, mégsem ez bánt, ezt jól bírom. Csak hát mit ér egy nagymama unokák nélkül, mit ér az étel, ha mindig kihűl? Csupa csend és rend az a ház, csupa fáradt, vén ragyogás, unatkozás... Ha lenne, aki szőnyegeimen vad simmimimit jár, és megkeresi, és mind megeszi a lekvárt, amit én a kamrámba rejtek, bizony az lenne jó. Ha lenne, akitől összeborul és szétesik ez a ház, és szemtelenül nézi, csak tűri, hogy én, csak én rakjak rendet! Bizony az lenne jó... Mert kell, aki csupa szó, aki csupa dac, aki csupa jó, aki csupa hév, aki csupa kosz, aki csupa tűz, aki csupa rossz, aki csupa jaj, aki csupa baj, aki csupa zaj, aki csupa báj, aki csupa szép, mint én voltam rég... OLLÉ!

| «« Előző szám |   « 3/18 »  | Következő szám »» |